Szerintem viszont nem csak nyelvi-technikai oka van annak, hogy Ungváry ezt az alternatívát elvetette. Abból ugyanis, hogy a rendszert »fasisztoidnak« – és nem másnak – nevezzük, nagyon komoly dolgok következnek. Olyanok, amelyek semmilyen más elnevezésből nem következnének. (…)
Ha tehát Ungvárynak igaza van, és a magyar rendszer tényleg fasisztoid, akkor erre is áll mindaz, amit Motyl az orosz rendszerről leírt. Azaz ez a rendszer sem lesz leváltható parlamenti úton.
Másodszor, a fasisztoid megnevezés súlyos üzenet külföldre is. Az euroatlanti közösség 1945 óta a saját identitását a fasizmus legyőzéséből vezeti le. Minél szélesebb körben terjed el tehát az Ungváry-féle megnevezés, annál világosabbá válik, hogy az Orbán-rendszer kétségbe vonja az euroatlanti közösség legitimitását. Ennek viszont – előbb-utóbb – kérlelhetetlen elutasításba kell ütköznie. Ha pedig tényleg így lesz, akkor – csakúgy, mint az orosz esetben - magyar vonatkozásban is a külkapcsolatok fokozatos elvadulására kell számítani.”