A Fidesz főpolgármester-jelöltjét azért nem illetem most komolyabb jelzőkkel, mert nő
Nem láttam sem őt, sem egyetlen pártársát sem maltert hordani.
Ungváry Rudolf könyve pontosan azt teszi, amit Keynes elvár. Kiszabadítja az olvasót az elavult elméletek fogságából. A „fasisztoid mutáció” fogalmának bevezetésével pedig meghökkent és felráz.
„Ungváry Rudolf könyve pontosan azt teszi, amit Keynes elvár. Kiszabadítja az olvasót az elavult elméletek fogságából. A »fasisztoid mutáció« fogalmának bevezetésével pedig meghökkent és felráz. Nyelvi fordulatot hoz létre, amely által – a keynesi megfogalmazásban - a »gondolat támad a nem gondolkodókra arra ösztökélve őket, hogy gondolkodjanak.« A probléma meg lett nevezve. Ki lett mondva. Akár egészében, akár csak részben fogadjuk el Ungváry diagnózisát, a vita ezután már a szerző által felvetett fogalmi keretben zajlik. A vita tehát arról szól, hogy Ungváry nyolc pontja alapján fasisztoidnak minősíthető-e a mai magyar rendszer.
A rendszer megnevezéséről a könyvben egy helyütt Ungváry nagyon érdekes megjegyzést tesz. Felveti, hogy a »fasisztoid« szó helyett - elvben - akár más kifejezést is használhatott volna. Példának a »rejtekező szélsőjobboldali rendszer« elnevezést hozza fel: a leírás céljának – mondja - ez éppúgy megfelelne, mint a »fasisztoid mutáció«. Majd az ötletet hamar el is veti, mondván, hogy a „rejtekező szélsőjobboldali rendszer« kifejezés »hosszabb« lenne, mint a »fasisztoid mutáció« és ezért nehezebb lenne – úgymond - »kezelni«.
Szerintem viszont nem csak nyelvi-technikai oka van annak, hogy Ungváry ezt az alternatívát elvetette. Abból ugyanis, hogy a rendszert »fasisztoidnak« – és nem másnak – nevezzük, nagyon komoly dolgok következnek. Olyanok, amelyek semmilyen más elnevezésből nem következnének. (…)
Ha tehát Ungvárynak igaza van, és a magyar rendszer tényleg fasisztoid, akkor erre is áll mindaz, amit Motyl az orosz rendszerről leírt. Azaz ez a rendszer sem lesz leváltható parlamenti úton.
Másodszor, a fasisztoid megnevezés súlyos üzenet külföldre is. Az euroatlanti közösség 1945 óta a saját identitását a fasizmus legyőzéséből vezeti le. Minél szélesebb körben terjed el tehát az Ungváry-féle megnevezés, annál világosabbá válik, hogy az Orbán-rendszer kétségbe vonja az euroatlanti közösség legitimitását. Ennek viszont – előbb-utóbb – kérlelhetetlen elutasításba kell ütköznie. Ha pedig tényleg így lesz, akkor – csakúgy, mint az orosz esetben - magyar vonatkozásban is a külkapcsolatok fokozatos elvadulására kell számítani.”