Katalónia: egy „csakazértis” népszavazás magyar szemmel

Bár a katalán függetlenségi népszavazást a madridi kormány alaptörvénybe ütközőnek találta, majd az alkotmánybíróság letiltotta, Katalóniában mégis megtartották a szavazást vasárnap, állampolgári konzultáció címén. Egy határ menti városka iskolájában a környéken élő magyarként is részt vehettünk a szavazással párhuzamosan folyó aláírásgyűjtésen.

Este hét előtt érünk a francia-spanyol határon fekvő városkába, Puigcerdába, még másfél óránk van a szavazás végeztéig. A méltán híres Xoxolateria helyett az iskola felé vesszük az utunkat. A város még mozgolódik, de csendes, nyugodt a hangulat. Gyerekek játszanak a főtér játszóterén, dél-amerikai asszonyok csoportja beszélget, a kávéházak, szendvicsezők mind tele vannak, az utcán sétálók nézegetik a kirakatokat. Mint minden vasárnap este. Önfeledt ünneplésnek vagy aggodalomnak semmi jele. A szavazásra felhívó plakátok mellett felfedezünk egy röpiratot, amelyben az iskola tanárai tiltakoznak a szavazás megrendezése kapcsán az igazgatót és a vezető testületet ért atrocitások ellen.

„Egyesek örömhírként fogadták a népszavazás elhalasztását. De az örömhírek gyakran rövid életűek” − mondja Artur Mas katalán kormányfő. A madridi kormány elutasítása és az alkotmánybíróság döntése ellenére Barcelona úgy döntött, jogi érvényre nem lépő referendumként mégis megtartják a függetlenségről szóló szavazást. Madrid válasza az volt, hogy nem avatkozik közbe, ha a kormány távol tartja magát az eseménytől, és az a szeparatista függetlenségi szervezetek lebonyolításában zajlik. Az utolsó pillanatban Artur Mas mégis a rendezvény mögé állt. Mérsékelt jobboldali pártja köreiben élénk viták zajlanak, hogy a függetlenség vagy a spanyol államon belüli jobb gazdasági pozíciók kiharcolása-e a cél. Katalónia adja Spanyolország GDP-jének csaknem egyötödét. Mas valószínűleg a nemzetközi figyelmet kívánja felhívni a csakazértis megrendezett nemzeti konzultációtól. A függetlenséget támogató politikai szervezetek aktivistái és több mint 40 ezer civil önkéntes dolgozott a szavazás nyugodt lebonyolítása  érdekében. Több iskolában bombariadó késleltette a szavazatok leadását, úgyhogy nem meglepő, hogy Artur Mas már vasárnap reggel a nyugalom megőrzésére szólította fel a szavazókat, illetve teljes rendőri mozgósítást rendelt el az esetleges problémák kiküszöbölésére.

A puigcerdai szavazóhelyet is rendőrautók biztosítják, minden elhaladó autót lelassítanak és lassú elhaladásra kérnek. „Nálunk is volt bombariadó reggel. Bevizsgálták az iskolát és rendben folytatódott a szavazatok leadása. Említésre méltó esemény nem történt. Bár hallottuk, hogy Gironában valaki berontott és lerombolt több szavazóurnát, de nálunk minden rendben zajlott” − mondja egy huszonéves önkéntes, aki közben megkérdezi, részt veszünk-e az aláírásgyűjtésen, ahol a népszavazás megakadályozása ellen tiltakozhatunk az ENSZ, az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Bíróság és más nemzetközi szervezetek előtt. „La positio espagnola es contraria a la practica international propia de paisos democratics com son el casos del Canada amb el Quebec i del Regne Unit amb Escocia.” „A spanyol álláspont ellentmond a demokratikus országokban bevett nemzetközi gyakorlatnak, mint Kanadában Quebec vagy Nagy-Britanniában Skócia esetében láthattuk” − olvasom katalánul a röplapon. Ütőképes kis csapatunk aláírja a nyomtatványt, személyi számmal ellátva, miközben biztosítanak róla, hogy ezek az adatok csak az uniós központokba kerülhetnek olvasásra. Hát jó. Közben felajánljuk, hogy szívesen létrehozunk a Facebookon egy „Magyarok a Katalán függetlenségért”oldalt. Az amerikai oldalon 662 like-ot ért el, vajon nálunk népszerűbb lesz a kezdeményezés? „Bale, benga!” − válaszolnak az önkéntesek, lefotózzuk őket és indulunk a forrócsokizó felé.

A vasárnap megtartott szavazáson a katalán kormányzat által közzétett adatok szerint 2,3 millióan vettek részt, és közülük 80 százaléknyian szavaztak Katalónia állami függetlenedésére.

*

A katalán nyelv, bár számunkra nagyon hasonlónak hangzik, de nem azonos a spanyol (kasztíliai) hivatalos nyelvvel. Az anyanyelvűek úgy fogalmaznak: „nemigen van egyezés”. Mára megoldott a katalán nyelvoktatás egész Katalóniában és a francia határon túl is: Észak-Katalóniában most már több Escola Catalan et Mültilingue működik. Korábban azonban ez sem spanyol területen, sem Franciaországban nem volt jellemző: „Parlez Français soyez-propres!” „Tisztálkodj és beszélj franciául!” − hirdeti még mindig az ayguatebiai falusi iskola falán a csaknem száz éves felirat. Az identitási, oktatási, kulturális, nyelvi kérdéseken felül azonban a katalán függetlenség kérdése szélesebb gazdasági-kereskedelmi folyamatokba is illeszkedik, amely mind a spanyol, mind a katalán gazdaságot komolyan érintheti.