Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A Népszabadság viszont érzékeltettea vidéki közhangulatot. Azért viselkedett újsághoz méltóan, mert még nem szüntette meg a tudósítóhálózatát.
„A fővárosi eseményekkel részletesen foglalkoznak az országos napilapok, bár mintha a Magyar Hírlap nem is volna újság. Az este hatkor kezdődő rendezvények már nem fértek a látókörébe, talán mert nem tolható ki egy-két órával a lapzártája. A Magyar Nemzet rajta volt a történteken, noha csupán utalt a fővároson túli fejleményekre. Ugyanezt tette a Népszava is, azzal a különbséggel, hogy legalább fölismerte a megmozdulások országos jellegét. A Népszabadság viszont érzékeltette is a vidéki közhangulatot. Azért viselkedett újsághoz méltóan, mert még nem szüntette meg a tudósítóhálózatát.
A megyei napilapoknál arra figyeltem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal minapi döntése, miszerint több mint kétmilliárd forintra büntette a vidéki laphálózatokat, vajon megfegyelmezte vagy »csak« megijesztette-é a szerkesztőségeket. Volt olyan újság, amely kizárólag a Magyar Távirati Iroda nem igazán független tudósítását közölte - a budapesti tüntetésről. Volt olyan is, amely nyúlfarknyi terjedelemben szőtte bele a megyeszékhelyen történteket. Olyan is akadt, amely részletesen számolt be a megyeszékhelyen lezajlott tüntetésről, többnyire gyertyagyújtással kombinált villámcsődületről, holott a tiltakozók akár mobiltelefonnal is világíthattak volna. De volt olyan is, a kaposvári, amely publicisztikát szentelt az immár országossá terebélyesedett mozgalomnak. Egy szemléletes mondat Vas András ma reggel megjelent cikkéből: »A bárányok sokáig hallgatnak, de a mély ostobaság farkassá változtatja őket.«”