Már sárgállanak a badacsonyi szőlőhegyek a verőfényes napsütésben. Megjött végre a vénasszonyok nyara, de sajnos egy hónap késéssel. A szüret lassan befejeződik, csak a legjobb dűlőkben találkozhatunk még gyümölccsel, de a héten ezek is pincébe kerülnek.
A 2012. évi szüretet követően kényszerültem először arról értekezni, hogy milyen ritka, hogy két egymást követő évben rosszul terem a szőlő, tavaly már el lehetett mondani, hogy a legidősebb szakemberek se emlékeznek arra, hogy három egymást követő évben rosszul teremjen a szőlő, az idei szüret után pedig már csak abban reménykedhetünk, hogy nem a bibliai hét szűk esztendő fátuma van rajtunk. Mielőtt azonban még túl szomorú kép alakulna ki a 2014. évi szüretről, jegyezzük meg, hogy bár vannak országos tendenciák, mindig vannak jelentős számban kivételek is. Az Egri borvidéken például alig esett több eső az átlagosnál, így a borvidék egészében az átlagosnál jobb termésről beszélhetünk. De mennyiségben és minőségben is jó volt a termés a korai szüretelésű fajtáknál (Irsai, Muskotályok), vagy azoknál a késői fajtáknál, ahol a különleges helyi adottságok miatt egészségesebben sikerült megőrizni a szőlőt. Az idei év vesztesei elsősorban a szőlőtermelők, a sok eső miatt az átlagosnál magasabb költséggel az átlagosnál lényegesen kevesebb szőlőt termeltek, általában igen szerény minőségben, így a realizált egységár is csak ritkán érte el az előző évit. A borfogyasztók számára csak kisebb változásokat hoz az új évjárat. A borok kicsit kevésbé lesznek testesek és komplexek, viszont frissebbek lehetnek illatban és savérzetben is. Az árak enyhe emelkedésére lehet számítani.