A statisztika rossz évjárat rovata

Fiatal pince vagyunk, az idei a harmadik szüretünk, 1,4 hektáron termelünk szőlőt és ennek terméséből készítünk bort Etyeken. Célunk kézműves megközelítéssel készíteni kiváló borokat és megpróbálni felmutatni a termőterületet a borokban.

Hisszük, hogy az etyeki meszes talajokon a teljes érésben szüretelt szőlőkből, gyönyörű savkészletű, tökéletes szerkezetű, vibrálóan izgalmas borokat lehet előállítani, ami a melegedő éghajlattal egy hatalmas helyzeti előnye lehet az etyeki borvidéknek! Szeretnénk az évek alatt kiismerni a területeket és fajtákat, az évjárati hatásokat precíz szőlészeti munkával ellensúlyozva, a borokat saját élesztőik által spontán erjesztve, természetes módon hagyni megszületni, azokban az etyeki termőhely legkiválóbb adottságait szeretnénk megmutatni.

Az elmúlt két évjáratban a tankönyvi érési időszakokhoz képest inkább előre jöttek a szüretek a nagy melegek és a szárazság miatt. Emlékszem, mennyire örültünk volna egy kis esőnek a 2012-es év nyarán! Az idei évben a vegetációs időszak elejétől nyár közepéig még azt gondoltuk, hogy az előző inkább szárazabb évek és különösen a 2012-es év sivatagos forrósága után végre itt egy év, mikor nem kell imádkozni az esőért.

Aztán eljött a pillanat, mikor már érezhető volt, hogy ez kicsit több, mint ami ideális, és a lisztharmat elkezdett károkat okozni. Majd ez sem volt elég és végig augusztusban, több-kevesebb rendszerességgel esett. Azt lehet mondani, hogy szinte trópusi éghajlat volt a nyáron, meleg és párás, ami igazán kedvez a betegségeknek, és nagyon résen kellett lenni, hogy meg lehessen úszni a kórokozók támadását nagyobb gond nélkül. Nekünk aránylag szeles területeken van szőlőnk, ami ilyenkor nagyon szerencsés, mert hamar átszellőzik a lombfal és nem fülled be a gyümölcs, de a kitartó esőzés nálunk is megtette a hatását, s támadt a lisztharmat és a peronoszpóra is, amit sikerült időben végzett növényvédelemmel megfogni.

Ha augusztus végén, szeptember elején leállt volna a csapadék és egy száraz őszi időszak következett volna, véleményünk szerint kiváló évjáratra lehetett volna számítani. Azonban a szüret előtti hetekben, mikor már nem lehet permetezni, nem maradt más, mint jól kilevelezni a fürtzónát és reménykedni. A szürkerothadás aztán bizonyos fajtáknál és területeken kikényszerítette a szüretet. Várhatóan ez az év nem a testes nagy borok éve lesz. A vékonyabb, de tiszta és fajtajelleges borok készítése lesz az, amit a borászok célul tűzhetnek ki maguknak.

Mennyiségben is jóval kevesebb a termés, mint a tervezett, egyes szőlők kezdődő rothadása pedig az általunk kedvelt héjon áztatást is sokszor lehetetlenné tette. Ennek ellenére vannak ígéretes tételek is a pincében, arra próbálunk figyelni, hogy ezekből kihozzuk a legtöbbet, most sem szabad hibázni a borászati munka során. Nagyon bízunk benne, hogy azért ebben az évben is sikerül egy-két szép bort csinálnunk.

A jövőre nézve pedig megtapasztalhattuk, milyen egy igazán nehéz évjárat. Ez is egy tanulság, ami megerősít és felkészít a következő évekre, évtizedekre. Bízunk benne, hogy a statisztika rossz évjárat rovata „ki van pipálva” egy időre, és a következő évek csupa ígéretes, a mostaninál szőlőtermesztés szempontból jóval ideálisabb, kiegyenlítettebb időjárással jönnek majd el minden borkedvelő örömére.