Szeretem ezt a helyzetet

„Tudatos döntés volt, hogy a Gawkerbe nem von be külső befektetőket?

Előző vállalkozásomban, a Moreoverben voltak befektetők: a Condé Nast kiadóóriás és a Reuters, amelyek szerintem kiváló munkát végeztek. A Gawker Media több mint 12 éve működik, és a következő évtizedre vonatkozó terveink jóval ambiciózusabbak, mint amiket eddig megvalósítottunk. Ha az ember a saját útját akarja járni, akkor szerencsésebb, ha a tulajdonosok közvetlenül részt vesznek a cég vezetésében. Szerintem egy fontos tanulság az amerikai tech szektor számára, hogy azok a cégek a legsikeresebbek, amelyeknek a vezetői nem külső befektetőknek tartoztak elszámolással, hanem saját maguknak.

Mi a Gawker, tech vagy médiacég?

Nem tudom, hogy mennyire van értelme a kettőt különválasztani és egymással szembeállítani. Egyfelől az emberek soha nem figyeltek annyi képernyőre, mint most, másfelől a szoftverek példátlan mértékben változtatják meg az életünket. Gondoljunk csak arra, milyen változásokat hoz az Uber a városlakók életében, különös tekintettel a taxisokéra. Vagy ott az Airbnb, ami a szállodaipar számára jelent nagyon komoly fenyegetést. Sorra jön majd a többi iparág is, amelyeket még nem alakított át teljesen a szoftverforradalom.

A Kinjának is valami ilyesmi a lényege, felrázni az iparágat?

Azok a médiacégek, amelyek nem válnak szoftvercégekké is egyben, sikertelenségre vannak ítélve. Egy médiacég sikerességéhez platformra van szükség. (…)

A Gawker magyar nyelvű tartalmainak létezését Szily László, a Cink sokáig egyetlen szerzője, amikor erre rákérdeznek, mindig azzal magyarázza, hogy a cég platformjának, a Kinjának a tesztelésére hozták létre. Miért nem valami nagyobbal indultak, mint pl. a 444?

Nincs szükség még egy szereplőre a közéleti médiában, van elég szereplő, akinek megvan a maga politikai napirendje. Nincs szükség még egy felháborodott hangra, amely azért aggódik, hogy a kormány aláássa a médiaszabadságot az országban. A helyzet iróniája, hogy ezt a véleményt elég sokan megfogalmazzák már most is. A Cinkkel az a célunk, hogy közösséget fejlesszünk, és figyeljük, hogy ez a közösség mire képes, milyen témákat tart érdekesnek. Ezeknek sokszor semmi köze nincs a közügyekhez. A politika sokszor nagyon unalmas és szomorú. Ahhoz, hogy ne a reménytelenség legyen a végkicsengés, újszerűen kell a politikai témákhoz nyúlni, humorra, szatírára van szükség, hogy optimisták maradhassunk. (…)

Meg tudta volna találni azt a fejlesztői munkát máshol is Európában, amit a magyar kollégái hozzátesznek a Gawkerhez, vagy tudnak valami megismételhetetlent, egyedit, ami miatt Magyarországon működik a cég fejlesztői része?

Az ország méretéhez viszonyítva nagyon sok tehetséges fiatal kerül a látóterünkbe, akik között válogathatunk. Elhelyezkedése miatt is ideális hely, mert a környező országokból könnyen tudunk munkatársakat csábítani Budapestre, ami nagyon kedvelt város. Ha például ugyanezekre a munkákra Bangalore-ba próbálnánk munkatársakat csábítani, nehezebb dolgunk volna. New York-i munkatársaink számára is egyfajta bónusz, hogy időről időre Budapestre utazhatnak, vagy akár évekig is ott élhetnek, dolgozhatnak.”