A Nektv. és a Ve. a passzív választójog kapcsán látszólag szigorúbb feltételeket vezetett be. Ezek után csak az választható a települési nemzetiségi önkormányzati választásokon, aki a megelőző két választás (és az azokat követő időközi választások) során nem volt más nemzetiség jelöltje. A jelöltnek továbbá a korábbihoz hasonló nyilatkozatot kell tennie, de immár kötelező feltétel vele szemben, hogy az adott nemzetiség nyelvét beszélje, kultúráját és hagyományait ismerje.
Bár a szabályozás mögötti szándék üdvözlendő, komoly kétségeket lehet támasztani e nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrizhetősége felől. Félő, hogy ez a megoldási kísérlet is csak látszatintézkedéssé silányul, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozat látszólag egyetlen lehetséges következménye, hogy méltatlanság címén a nemzetiségi képviselő-testület/közgyűlés megszünteti a képviselő megbízatását, ami a szervezett és nagyméretű visszaélések kiszűrésére bizonyosan nem alkalmas.
E helyütt még fontos utalnunk arra, hogy a magyar állampolgárság már nem feltétele a nemzetiségi választójog gyakorlásának, ami az Európai Unió tagállamaként egy szükségszerű változtatás volt.”