Csődbement etnobiznisz?

„Az új szabályozás a népszámlálási adatokra épül, eszerint települési választásokat akkor kell kitűzni, ha a legutolsó népszámlálás adatai szerint a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a huszonöt (a 2024. évi választásoktól kezdődően a harminc) főt. A mögöttes logika, hogy csak akkor élhessen valaki a nemzetiségi választójogával, ha a népszámlálás során is hajlandó volt megvallani valamely nemzetiséghez tartozását, biztosítva ezáltal, hogy csak olyan településeken tartsanak választásokat, ahol az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma valóban elér egy bizonyos szintet.

Ezzel a megoldással szemben azonban több kifogás is emelhető (lásd például a Velencei Bizottság véleményét vagy az ombudsman normakontroll indítványát). A leggyakoribb kritikák egyike, hogy a népszámlálás során a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó rész kitöltése nem volt kötelező, ráadásul akkor még nem lehetett tudni, hogy a jogalkotó a népszámlálási adatokhoz fogja kötni a választások kitűzését, ezért a szabályozás aránytalanul korlátozza a nemzetiséghez tartozók önrendelkezései jogát, és a választójoguk gyakorlását egy előre nem látható feltételhez kötötte. (...)

A Nektv. és a Ve. a passzív választójog kapcsán látszólag szigorúbb feltételeket vezetett be. Ezek után csak az választható a települési nemzetiségi önkormányzati választásokon, aki a megelőző két választás (és az azokat követő időközi választások) során nem volt más nemzetiség jelöltje. A jelöltnek továbbá a korábbihoz hasonló nyilatkozatot kell tennie, de immár kötelező feltétel vele szemben, hogy az adott nemzetiség nyelvét beszélje, kultúráját és hagyományait ismerje.

Bár a szabályozás mögötti szándék üdvözlendő, komoly kétségeket lehet támasztani e nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrizhetősége felől. Félő, hogy ez a megoldási kísérlet is csak látszatintézkedéssé silányul, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozat látszólag egyetlen lehetséges következménye, hogy méltatlanság címén a nemzetiségi képviselő-testület/közgyűlés megszünteti a képviselő megbízatását, ami a szervezett és nagyméretű visszaélések kiszűrésére bizonyosan nem alkalmas.

E helyütt még fontos utalnunk arra, hogy a magyar állampolgárság már nem feltétele a nemzetiségi választójog gyakorlásának, ami az Európai Unió tagállamaként egy szükségszerű változtatás volt.”