Az új szabályozás inkább tekinthető a korábbi nemzetiségi önkormányzati választási rendszer toldozgatásának, mintsem egy teljesen új konstrukció bevezetésének.
„Az új szabályozás a népszámlálási adatokra épül, eszerint települési választásokat akkor kell kitűzni, ha a legutolsó népszámlálás adatai szerint a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a huszonöt (a 2024. évi választásoktól kezdődően a harminc) főt. A mögöttes logika, hogy csak akkor élhessen valaki a nemzetiségi választójogával, ha a népszámlálás során is hajlandó volt megvallani valamely nemzetiséghez tartozását, biztosítva ezáltal, hogy csak olyan településeken tartsanak választásokat, ahol az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma valóban elér egy bizonyos szintet.
Ezzel a megoldással szemben azonban több kifogás is emelhető (lásd például a Velencei Bizottság véleményét vagy az ombudsman normakontroll indítványát). A leggyakoribb kritikák egyike, hogy a népszámlálás során a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó rész kitöltése nem volt kötelező, ráadásul akkor még nem lehetett tudni, hogy a jogalkotó a népszámlálási adatokhoz fogja kötni a választások kitűzését, ezért a szabályozás aránytalanul korlátozza a nemzetiséghez tartozók önrendelkezései jogát, és a választójoguk gyakorlását egy előre nem látható feltételhez kötötte. (...)
A Nektv. és a Ve. a passzív választójog kapcsán látszólag szigorúbb feltételeket vezetett be. Ezek után csak az választható a települési nemzetiségi önkormányzati választásokon, aki a megelőző két választás (és az azokat követő időközi választások) során nem volt más nemzetiség jelöltje. A jelöltnek továbbá a korábbihoz hasonló nyilatkozatot kell tennie, de immár kötelező feltétel vele szemben, hogy az adott nemzetiség nyelvét beszélje, kultúráját és hagyományait ismerje.
Bár a szabályozás mögötti szándék üdvözlendő, komoly kétségeket lehet támasztani e nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrizhetősége felől. Félő, hogy ez a megoldási kísérlet is csak látszatintézkedéssé silányul, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozat látszólag egyetlen lehetséges következménye, hogy méltatlanság címén a nemzetiségi képviselő-testület/közgyűlés megszünteti a képviselő megbízatását, ami a szervezett és nagyméretű visszaélések kiszűrésére bizonyosan nem alkalmas.
E helyütt még fontos utalnunk arra, hogy a magyar állampolgárság már nem feltétele a nemzetiségi választójog gyakorlásának, ami az Európai Unió tagállamaként egy szükségszerű változtatás volt.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Az időközi választások nem hazudnak!
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
