Orbán Viktor és az internetadó pávatánca

„Attól tartok, Orbán kritikát minden körülmények között elviselni képtelen énje, amely egyébként eddig mindig győzelemre vitte, most is az ő oldalára billenti a nem létező egyensúlyokat. Ez a perverz játék, ez az alattomos pávatánc most is kormányzati sikert sejtet: bekajáljuk, megzabáljuk, megosztja a sorainkat, és vége. A nemzeti konzultáció homályos fogalma pontosan ezt a célt szolgálja: a rezsicsökkentés nyelvén beszélő, internetadót felfogni képes többség nem tudja értelmezni, végeredménye valósságát ellenőrizni pedig még annyira sem. A konzultációnál már egy elkúrt népszavazás is hitelesebb lenne, feltéve, hogy itt bárki tényszerűen kíváncsi a véleményünkre. Nyugi, Orbán Viktorról ezt nem lehet elmondani. Amúgy meg népszavazást nem lehet adóügyi kérdésekben kiírni. Akkor nemzeti konzultációt minek? Hát annak. A nemzeti szemfényvesztésnek.

Ezért mielőtt ünnepelni indulnátok, gondoljatok arra: a szart bármivé át lehet nevezni, sőt, technikai szempontból elemezgetni is lehet, de attól még ugyanaz a szar marad. Orbán időhúzásra játszik, esze ágában nincs visszavonni semmit. Az adóbevétel itt egy viszonylag aprócska, azaz részletkérdés. A cél az internetszolgáltatók állami kézbe vétele, ezáltal a tartalom ellenőrzése. (Nem tudom, olvastátok-e, hogy a kormány szerint a kormánynak kéne sajtót csinálnia, mert a sajtó erre képtelen? Akkor miről beszélünk?)

Úgyhogy vagy most elmegyünk a falig, ahogy ők is elmentek mindig a falig, vagy pedig beletörődünk abba, hogy január közepén önszántunkból, boldogan tapsolva fizetjük be nem ebben a formában, hanem egy másik formában az internetadót. Mert a nemzeti konzultációból kiderült, hogy a magyar emberek 99%-a a boldogságtól sírva bólintott rá arra, hogy a kormány árva kiskutyákra és beteg gyermekekre fordítsa az internetadóból befolyó összeget. Ne dőljetek be a pávatáncnak, emberek!”