Az internetadó KKV- és kistelepülés-ellenes

Kétszeresen is a kis- és középvállalkozások lehetnek az internetadó legnagyobb vesztesei, ha a Fidesz által benyújtott módosító javaslatnak megfelelően valósul meg az új adónem. Egyrészt szolgáltatóként: a jellemzően magyar tulajdonú kis és közepes internetszolgáltatókat pillanatok alatt padlóra küldheti az adó, ha azt nem háríthatják tovább az előfizetőkre (nem teljesen világos, hogy ez a tilalom csak a magánszemélyekre vonatkozik majd, vagy az üzletiekre is).

Vegyük például tornyos kis falum, Egervár kis szolgáltatóját, az Infrasat Kft.-t, ami a helyi, a kilencvenes években (!) kiépített kábeltévé-hálózaton viszi házhoz az internetet. A hét zalai kistelepülést ellátó ISP – egyéves hűségszerződést feltételezve – havi bruttó 2.090 Ft-ért 1,5, 3.190 Ft-ért 4, 5.290 Ft 8 Mbps letöltési sebességet nyújt. Mivel az áfát egyből befizeti az államkasszába, a nettó díjak az érdekesek: az 1.645; 2.512; illetve 4.165 forint. Magánszemélyek esetében a 700 Ft-os, biztosan nem áthárítható havi adóteher eléréséhez elég, ha a család 4,01 GB-nyi forgalmat összehoz egy hónapban, az meg másfél megás sávszélességgel is gyorsan megvan.

Ha példás önmérsékletet tanúsítunk, és azt feltételezzük, hogy az előfizetők 70%-a éri majd el a 700 forintos plafont, míg 30%-a csak 300 Ft-nyi adókötelezettséget termel, akkor magán-előfizetőnként átlagosan havi 580 forintnyi adóteherrel számolhatunk. 1.645 forintból 580 forintot, azaz 35 százalékot elkérni ugyancsak figyelemreméltó adóztatási teljesítmény, az RTL Klubot sem sújtja ekkora effektív kulcs a reklámadó miatt (a sávos adózás miatt, mivel csak a reklámbevétel 20 milliárd forintot meghaladó része adózik 40%-kal).

Az Infrasat árbevétele 2013-ban 65 millió forint volt. Mivel nemcsak internetszolgáltatásból származik bevételük, tételezzük fel, hogy csak 400 olyan előfizetőjük van, aki internetet is rendel tőlük – ez havi 232 ezer forintos adókötelezettséget jelent, amiből leírható az előző évi nyereség tizenketted része, esetünkben havi 20 ezer forint. Összesen tehát havi 212 ezer, azaz évi 2,544 millió forint plusz terhet jelent a szolgáltatónak, ami közel annyi, mint a teljes 2013-as nyeresége – és akkor az üzleti előfizetők kérdésével még nem is foglalkoztunk. Vajon hány kis szolgáltató végét jelenti majd e nagyszerű új adónem?

Másrészt vevőként is a KKV-k számára lehet a legnagyobb teher ez az előfizetésenként havi legfeljebb 5.000 forint, amit a szolgáltatók direkt vagy indirekt formában rájuk terhelnek. Havi ötezer forint (ami 33 gigabájt fölötti forgalom esetén jön össze) még egy mikrovállalkozás életében sem olyan nagy pénz ugyan, de durva költségnövekedés, ha azt nézzük, mennyibe került eddig a hozzáférés. Az intézkedés e része persze jól illeszkedik a rezsicsökkentés logikájába: a kisvállalkozások banki költségei is komoly mértékben nőttek, és az energiaárakban is csak a rezsicsökkentés árnyoldalaihoz volt szerencséjük.