Frau Európa

„És hogy mennyire így lesz, azt misem jelzi jobban, mint a tegnap gazdasági biztosnak jelölt francia Pierre Moscovici kálváriája. Eleve megalázó helyzetből indult ki. Természetesen Hollande szorgalmazta a megválasztását, nem csupán azért, mert régi jó barátja, hanem mert elismerten kitűnő szakember, csak az utóbbi időben odahaza sem volt próféta. Hollande amiatt is ragaszkodott hozzá, mert az Európai Központi Bank éléről 2011-.ben távozott Jean-Claude Trichet, és azóta francia nem töltött be igazán számottevő tisztséget, egyetlen uniós intézmény csúcsán sem, ideje lett volna ezen változtatni. Híre ment azonban, hogy Moscovici nagyon nem tetszik Merkelnek, akinek aligha a párizsi jelölt szakmai tekintélye befolyásolta a véleményét, hanem a különösen Hollande elnöksége idején kialakult nem rózsás francia gazdasági helyzet. Hiába írja elő áthághatatlan aranyszabályként a verdikt, hogy egyetlen uniós tagállam évi költségvetési deficitje sem lépheti túl a három százalékot, a Szajna partján ezt nem csupán betartani nem sikerült, a közeljövőre hiteles szándék sem kecsegteti a változtatást. Az új gazdasági, inkább liberális, mintsem szocialista miniszter dolga volna végre Maastrichthoz alkalmazkodni, de hamarosan ő sem tud (akar?) javítani.

Megalázkodó alkudozás kezdődött Merkellel, adja végre az áldását Moscovicire, Angela mégis sokáig hajthatatlan maradt. A Le Nouvel Observateur szerint csak annak fejében adta igenjét, hogy a francia mellé biztoshelyettesként és afféle »felügyelőként«(hivatalosan munkaügyi, fejlesztési és befektetésekért felelős biztosként) kinevezték a finn Jyrki Katainent. A Der Spiegel szerint a volt finn kormányfő nem tekinthető megszégyenítő »gyámnak«, inkább összehangolja a munkát. A fáma szerint egyébként Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezetője is közbenjárt Pierre Moscovici kinevezése érdekében, sőt Juncker is, mert nem volt hajlandó úgy kezdeni a hivatalát, mintha belegyeznék a látszatba, Brüsszelben a németek volnának az urak, Merkel diktálna.”