Az RCA-n általában egyedül dolgoznak a diákok, tartalmi és formai megkötöttségek nélkül. Lehetett volna csapatban is dolgozni, de engem a másik irány azért foglalkoztatott, mert szerettem volna minden részterületen kipróbálni magam. Úgy éreztem, hogy ez is a tanulásom része. Leginkább a sztori kitalálását és a látvány megteremtését élveztem. Mivel időigényes volt a filmem elkészítése, nyolc perc körüli hosszban gondolkodtam, mert ez is egy évig tartott, és ha mondjuk húszperces animációt akartam volna készíteni, akkor még másfél évet ezzel töltöttem volna. Az elmondottak miatt a védésen néhány tanárom nagyon meg is lepődött, mert afféle zsákbamacska film volt A kíváncsiság kora. Akikkel konzultáltam, nem erre számítottak, mert ez a szürreális utazás csak az utolsó pillanatban állt össze, és a részekből nehéz volt előre látni a végeredményt. A kíváncsiság kora egy szürreális felnőtté válási történet, amely egy rémálomszerű környezetben a három főszereplő saját vadságával és belső ösztöneivel való. (...)
Hogyan került a diplomafilmje Annecyba?