Tisztesség akkor és most

„Csakhogy korábban a szerződési feltételek tisztességességéről olyan ismérvek alapján döntöttek, amelyeket mind a bank, mind a fogyasztó, mind a bankfelügyelet, sőt a közjegyzők és az ügyészség is azonos módon, a mai tisztességesség-fogalomtól eltérően értelmezett. Akkor ugyanis egy-egy szerződési feltételt nem lehetett elkülönítetten, a többi szerződéses rendelkezéstől függetlenül értelmezni. Korábban egy szerződési feltétel akkor minősült tisztességtelennek, ha az - a szerződés egészét is figyelembe véve - valóban egyoldalú előnyt biztosított az egyik - tipikusan az általános szerződési feltétel megalkotója - részére. Ezt az egyébként még mai is érvényes szabályt a bíróságok az érintett ügyekben nem alkalmazhatják.

Ha a tisztességesség mai feltételeinek korábban is meg kellett volna felelni, akkor a miniszter által említett tisztességtelenséget észlelnie kellett volna az általános feltételeket jóváhagyó hatóságoknak. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tisztességtelen általános szerződési feltételek korábban is érvénytelenek voltak. Hamis kormányzati érv, hogy a mostani törvényre azért volt szükség, hogy ne a fogyasztóknak kelljen egyenként megtámadni a szerződéseket. Korábban is lehetőség volt arra, hogy a tisztességtelen általános szerződési feltételeket különböző szervezetek közérdekű keresettel támadják meg bíróság előtt. Így ha a most össztűz alá vett banki szerződések korábban is nyilvánvalóan tisztességtelenek voltak, akkor az erre feljogosított ügyészség, a miniszterek, az országos szervek vezetői, a jegyzők, a kamarák, vagy a fogyasztói, szakmai gazdasági érdek-képviseleti szervek miért nem indítottak közérdekű pert? Az ilyen perek éppen úgy kihatottak volna minden fogyasztóra, mint a mai perek. Miért nem élt például 2005-ben a Polt Péter vezette ügyészség a közérdekű perindítás lehetőségével, mikor az akkori Ptk. is érvénytelennek nyilvánította a szerződésekben kikötött indokolatlan egyoldalú előnyöket. És miért nem tette ezt meg 2011-ben? A válasz egyszerű: akkor a szerződési feltételek tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kellett a szolgáltatás természetét, a szerződéskötéskor fennálló körülményeket és az érintett szerződési pontoknak a szerződés más részével való kapcsolatát. Ezeket ma a bíróság nem értékelheti, mert az új törvény szerint csak a konkrét szerződési feltételt vizsgálhatja, azt is csak az új törvényben meghatározott elvek alapján. Természetesen nem zárható ki, hogy egyes banki szerződések a régi szabályok szerint is tisztességtelenek voltak, és még az is lehet, hogy ezt bizonyos esetekben ma is meg lehet állapítani. De ennek eddig is megvoltak a megfelelő szabályai.

Az új feltételeknek szinte lehetetlen megfelelni. Hiszen lehet, hogy a szerződés a maga egészében annak megkötésekor kedvező volt a fogyasztóra, lehet, hogy a fogyasztók az akkor alternatívaként fennállt forinthitel-konstrukcióhoz képest hosszú évekig még az egyoldalú kikötésekkel együtt is kedvezőbb feltételekkel jutottak kölcsönhöz, sőt sokan más tartalmú általános szerződési feltételek mellett egyáltalán nem is jutottak volna kölcsönhöz. A ma megkövetelt feltételekkel annak idején nem lett volna hitelezés, mert a bankok ilyen körülmények között nem adtak volna devizahitelt, a forinthitelt pedig a fogyasztók a magas kamat miatt tartották elfogadhatatlannak. Ha a ma előírt kritériumoknak minden, általános szerződési feltételt alkalmazó cégnek meg kellene felelnie, akkor szinte valamennyi biztosító üzletszabályzata, az autókereskedéssel kötött adásvételi szerződés, az internetes hirdetési szerződés, vagy például a házhoz szállítást végző cégek és gépkölcsönző cégek által alkalmazott általános szerződési feltételek részben érvénytelennek minősülnének.”