A Tisza Párt EP-képviselője ismét Magyarországot támadta Brüsszelben (VIDEÓ)
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
Döntenünk kell arról is, hogy bevezetünk-e egy kamatemelési moratóriumot arra az időre, amíg kidolgozzuk a fair bank- és hitelrendszer szabályait. Interjú.
„A kormány az elmúlt hetekben többször tárgyalt a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolási törvényjavaslatról. Milyen elemeket tartalmaz a kabinet frakció elé kerülő javaslata?
A bankok elszámoltatásának egyik legfontosabb fejezete jön most. A Kúria jogegységi döntése alapján a pénzintézeteknek minden egyes szerződés minden egyes forintjával el kell számolniuk, függetlenül attól, hogy lakáshitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, autóhitel, forint- vagy devizahitel. A parlament nyári döntése azt szolgálta, hogy ne kelljen az embereknek egyenként pereskedni. Mi felállítottuk azt a vélelmet, hogy a bankok minden esetben tisztességtelenül jártak el, ez ellen a bankok perelhetnek, és ha a perek lefutnak, akkor eljön az elszámolás ideje. A törvényhozás feladata most egy olyan törvény megalkotása, amely rögzíti, hogy mekkora összeg jár vissza, azt, hogyan kell az adósok számára folyósítani, és ami nagyon fontos, hogy mi lesz a későbbiekben ezekkel a hitelekkel. Ezért fontosnak tarom, hogy az eredeti kamatszintre történő visszatérés lehetőségét is vizsgáljuk. Döntenünk kell arról is, hogy bevezetünk-e egy kamatemelési moratóriumot arra az időre, amíg kidolgozzuk a fair bank- és hitelrendszer szabályait. Fontosak ezek a szabályok, hogy a bankok soha többé ne élhessenek vissza a helyzetükkel, ne legyenek olyan kibúvók, apró betűs részek a szerződésekben, amelyek a hiteleket a magyar családok számára kiszámíthatatlanná teszik. (...)
Azokra is vonatkozik, akik végtörlesztettek?
Erről a kérdésről dönteni kell a frakcióülésen. Szerintem, aki végtörlesztett és vele szemben tisztességtelenül jártak el, azoknak ugyanúgy visszajárnak a forintjai a Kúria döntése alapján. A mai állás szerint egyenként kell pert indítaniuk ennek érdekében.
Több bank is jogorvoslati lehetőségeket keres, legutóbb pedig egy bíró kérte a nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását az Alkotmánybíróságtól. Ezek a próbálkozások akadályozhatják-e a kérdés rendezését?
Felkészültünk erre, ezért a bankok időhúzási kísérlete sikertelen lesz. Biztos vagyok abban, hogy – az Alkotmánybíróság eljárásával együtt is – februárra be tudjuk fejezni az elszámoltatás folyamatát. Mindenki kézhez fogja kapni a saját elszámolását, és annak alapján látni fogja, hogy lezárt szerződés alapján mennyit kap vissza, folyamatban levő esetén pedig mennyivel csökkent a tőkéje, kamata, és mennyivel kell havonta kevesebbet fizetnie.”