Milyen „emberséges” Heródesről beszél Magyar Péter?
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
Egy valamit ne gondoljon senki: hogy ez az adófizetőknek ingyen van.
„Jogi és morális szempontból erősen aggályos, hogy a magyar képviselők 2014-ben hoznak egy törvényt, amely meghatározza, hogy a 2007-ben megkötött kétoldalú szerződésben milyen pontoknak kellett volna szerepelnie ahhoz, hogy legális legyen az egyoldalú kamatemelés. Ez visszamenőleges jogalkotás. A törvényalkotók pedig végtelenül kreatívak abban, hogy miként alázzák sárba a nekik nem vonzó ágazatot. A bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem voltak tisztességtelenek. Természetesen a visszamenőlegesen kialakított keretrendszerrel ez nem lehetséges, de legalább addig is elmegy rá egy csomó jogi költség, bankvezetői idő és energia. Ha pedig valaki nem próbálja meg a bizonyítást, az eleve kudarcra ítélt jogi utat, akkor maga ismeri be, hogy tisztességtelen volt. Ez is egy kutyakomédia, de az sem jobb, ha mennek a perek, és minden nap bekerülnek a bankok a hírekbe, mert nem tudták bizonyítani, hogy nem voltak tisztességtelenek.
Mielőtt túlzott bankpártisággal lenne a blog megvádolva, természetesen le lehet itt is szögezni, hogy a bankoknak bűneik vannak. Olyankor is magas árfolyamváltási költséget számoltak fel, amikor ez nem volt indokolt. Szerencsétlen jól fizető hitelesekre próbálták ráhúzni a nemteljesítő hitelesek miatti kárt. A szerződésekben túlságosan is széles palettán kötötték ki maguknak az egyoldalú kamatemelések lehetőségét. Az előzetes kockázatfeltárás sokszor volt túlságosan is rutinszerű, a tájékoztatás sokszor csak egy papír aláírását takarta.
Hibák, hibák, bűnök, bűnök. Az azonban tökéletesen nonszensz, hogy a magyar kormány minden saját bűnéért, a gyenge árfolyamért, a magas országkockázati felárért is a bankok legyenek a bűnösök. Ahogyan az is, hogy a devizahitelesek semmilyen felelősséget ne viseljenek azért, mert nem forintban, hanem idegen devizában vették fel a hiteleiket. Mindennek az egyoldalú felelős-keresésnek a magyar adófizetők szempontjából az a legnagyobb veszélye, hogy amikor majd egy nemzetközi bíróság ezt elmeszeli, akkor a bankok nem az ügyfeleiktől, hanem az adófizetőktől, a Magyar Államtól kapnak majd kártérítést.”