Magyarország, a kísérleti terület

„Orbán Viktor azt mondja, hogy továbbra is demokráciában gondolkodik. A baj csak az, hogy a hanyatló Nyugaton nem nagyon tudják a liberális jelző nélkül értelmezni a demokráciát. Orbán szavai ezért nagy nyilvánosságot kaptak a legnagyobb nemzetközi lapokban, ami korántsem javíthatta Magyarország megítélését.

Az állam szerepének újragondolása Magyarországon nem hozott népszerűségvesztést a kormánynak. Igaz, ehhez kellett a rezsiszámlák megvágása, a pénzügyi rezsicsökkentés, a devizahitelesek folyamatos megmentése, a sikertelenségekért pedig a bűnbakkeresés. Meg az, hogy az emberek leginkább a kedvező hírekről értesüljenek. Most pedig a műsordíjak megfékezésével védi meg a családokat a kormány a magasabb terhektől, a mentőakció pedig bizonyára akkor lenne sikeres, ha az RTL-t sem közölne rossz híreket.

De ne bánkódjunk: most majd újra gondoskodik rólunk az állam, és megmondja, mit kell tennünk, hogyan éljünk. Nem kell tovább imádnunk a hanyatló Nyugatot, mert a gyerekeknek már az iskolában megtanítják, hogy újra keleti szél fúj. Nem kell kizárólag a legnagyobb magyar költők műveit tanítani, ha az ellentmondásos megítélésű Wass Albertét is lehet. Nem kell többé a sokszínű kultúra, ha a nemzeti, keresztény, konzervatív színház előadásainak is van közönsége. Nem kellenek többé az idegen érdekeket szolgáló civil szervezetek, mert új állam épül. Nem kellenek a trafikosok, inkább azok kapjanak dohányboltot, akik sosem foglalkoztak ezzel. De azoknak sem kell aggódni, akik trafik vagy föld nélkül maradtak, mert talán hamarosan pályázhatnak italboltra, és ha ez sem jön össze, akkor kapnak közmunkát. Nem kell tovább rajongani a Nyugatért. És egyébként is, legyőztük a kapitalizmus teremtményeit, a multikat.”