Háborúzz, ne szeretkezz!

„A máskor kedélyesen béketáborozó, az erőszak hiábavalóságáról értekező médiahippik felugrottak a héjavonatra: bombázni kéne Oroszországot, lehetőleg máma még. De minimum merénylet áldozatává kell avatni Vlagyimir »Adolf« Putyint, aki egy felfuvalkodott, púposkodó Hitlersztálinpolpotmaodzsingiszkán.

Amióta kitört a balhé a szomszédos Ukrajnában, a liberálisok valamiféle krónikus monomániás betegség áldozataivá váltak. Mintha szó szerint beprogramozták volna őket valamelyik helyi OSI-irodában. Eszerint az ukránok elkötelezett demokraták, szabadságharcosok, és ez még akkor is igaz, ha épp kifeszítik a horikeris zászlót az elfoglalt épületekre; az oroszok meg köcsög agresszorok, ezért újra kell kezdeni (folytatni kell) a hidegháborút. Az embernek az jut eszébe, amikor randa New York-i entellektüelek háborúsdit akartak játszani, persze csak a fotelből, távirányítóval, de nem elégedtek meg a videojátékkal, ezért megfűztek egy elnököt, hogy rohanja le a Közel-Keletet. A srácok leginkább mindenki beavatkozását kérik, csak persze ők nem avatkoznának be. Menjen a NATO, menjen az USA, menjen Európa – és persze menjenek a kárpátaljai magyarok, hiszen ők úgyis megtelnek lassan a donyecki menekültekkel, indulás cserébe lőni az oroszt.

Néhány aprócska hiba azonban van ezzel a megoldási kísérlettel. Először is, Ukrajna nem NATO-tag. Így ha a NATO-t azóta nem hatalmazták föl arra, hogy minden országot, amelyre rákerült a demokratikus kóserpecsét, megvédjen, nem mehet ölre a ruszkikkal. Európa nem fog beavatkozni nagyon, mert egyrészt nincs neki mivel, másrészt eddig is csak ímmel-ámmal akart bármit is tenni a hamarosan becsődölő Ukrajnával. Addig volt nagy az arc mind Sam bácsinál, mind Európa kapitánynál, amíg a twitter-üzeneteket kellett küldeni, meg sütiket osztani a Majdan nackóinak.”