Háromezer európai bíró dolgozik Magyarországon

„Hogyan érvényesülnek az Európai Unió Bíróságának döntései a hazai joggyakorlatban?

Erre az egyik legjobb példa az áfaügyek kezelése, megítélése. Korábban a magyar bíróság kialakított egy logikai rendszert, részben elfogadva az adóhatóság, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontját. Csakhogy idővel ennek átértékelését kényszerítette ki az EU Bírósága, hiszen több ­luxemburgi határozat is új szempontokat vett figyelembe. Ma ezekben az áfaügyek­ben már az új elveknek megfelelően dön­tenek a magyar bíróságok. Csak érdekes­ségként említem, hogy sok joghallgató választja diplomamunkája témájául ezt a módosuló gyakorlatot. Egy további, ehhez kapcsolódó fontos kérdés, hogyan hatnak a kelet-európai gazdasági életet befolyásoló adózási szokásokra, szabályozásokra az EU Bíróságának határozatai. Izgalmas folyamat, amelynek épp a közepén vagyunk. (...)

Azt már említette, hogy a magyar bírák bátran alkalmazzák az uniós joganyagot. Ennek megfelelően több előzetes döntéshozatali eljárásról is lehet tudni. Ebben hol állunk a régió többi országával összehasonlítva?

Nagyjából hetven körüli ezeknek a száma, ami tízéves megoszlásban nem tűnik nagy számnak. Mégis a lengyelekkel együtt az élmezőnyben vagyunk, miközben sok újonnan csatlakozott állam bírái elenyésző számban, vagy egyáltalán nem fordulnak a luxemburgi testülethez. Az EU Bíróságához egyébként csak olyan ügyekben lehet fordulni előzetes döntéshozatali eljárást kérve, ahol nincs korábbi állásfoglalás. A magyar bírák a luxem­burgi testülethez előzetes döntéshozatali eljárásban elsősorban adó-, versenyjogi és gazdasági vonatkozású ügyekben fordulnak. Aktivitásuknak a szervezeti háttere is kiépült: a magyar bírósági igazgatás részeként minden bíróságon dolgozik kifejezetten az európai joggal foglalkozó európai szaktanácsadó bíró, ami komoly, előremutató szervezeti döntés volt. A kinevezett bírák az ítélkező kollégáikat is segítik eligazodni uniós jogi kérdésekben. Természetesen a ­Kúrián is dolgoznak ilyen szaktanácsadó bírák, mivel a legfőbb bírói fórumon az európai uniós jognak is megfelelő, megalapozott határozatoknak kell születniük. E tekintetben is példát kell mutatnunk az alsóbb ­szintű bíróságoknak. Hadd mondjak néhány példát: az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos kollégiumi állásfoglalásunkat komoly EU-jogi vizsgálat előzte meg. Külön érdekesség, hogy a tisztességtelenség fogalmának meghatározására a Kúria megkere­sésére döntött az EU Bírósága, ráadásul úgy, hogy a luxemburgi ítészek a saját korábbi véleményüket is felülírták.”