A liberális jogi paradigma termelte ki a politikai korrektséget és a nyugat-ellenes támadásokkal szembeni tehetetlenséget, amelynek gyökerei az értékrelativizmusba nyúlnak vissza.
„A liberális szabadságjogok expanziója maga alá temette az emberek konkrét életét és szabadságuk diverzitását. A liberális jogi paradigma termelte ki a politikai korrektséget és a nyugat-ellenes támadásokkal szembeni tehetetlenséget, amelynek gyökerei az értékrelativizmusba nyúlnak vissza. A nyugat önvédelme áldozatul esett a kasztrált szabadságszemléletének, amely nem a saját speciális, konkrét kultúránkat ünnepli a szabadságok hátterében, hanem az univerzális emberi jogokat és hülye dekrétumokat, amelyekre mindenhol máshol tojnak, és egyedül a Nyugat érvényesíti büszkén őket – a saját kultúrájával szemben.
A liberálisok szabadsága és belefulladása a jogszemlélet degenerációjába a Nyugat hanyatlásának egyik fő oka. Ha le akarunk térni erről az útról, viszont az orosz-burmai tengelyből is ki akarunk maradni, az állam pluralizálása kínálkozik megoldásnak, amely számol azzal, hogy nem minden ember vágyja ugyanazt a (liberális) jogi terrort, nem minden ember képes vagy akar azonosan élni, nem mindenki akar steril szabadságjogi terminusokban gondolkodni stb. A szabadság nem egyenlő a (liberális) szabadságjogi rendszernek való megfeleléssel. A szabadság e mögött van, ennél alapvetőbb. A szabadság az arra vonatkozó licencia, hogy megválasszuk az életmódunkat: konkrétan, hogy megválaszthassuk, milyen jogi rezsimben akarunk élni. A szabad ember eldöntheti, hogy akarja-e, hogy a liberális jogi és piaci kultúra és értékrend vonatkozzon-e rá annak minden következményével, pl. az állam szerepére vonatkozóan, vagy ne. Ezért alkalmas konzervatív alapállásnak tűnik, hogy az államot plurálisan és hierarchikusan rendezzük be.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész és érdemes művész egy mélyinterjúban őszintén vallott a politikához fűződő kapcsolatáról.
Be se iktatták még, de ő határozza meg az agendát.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
