Bravó, Ponta!

Miközben egyenesen mozgalom indul Székelyföld határainak a kijelölésére, az RMDSZ pedig kerek egy éve üti a nyerget, hogy törvénytervezetet készül benyújtani a román parlamentbe Székelyföld területi autonómiájáról, aközben Victor Ponta miniszterelnök Székelyföld puszta létezését sem hajlandó elismerni, sőt George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója az általa vezetett intézmény „feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén”.

Amúgy egészen világosan kitűnik, hogy Victor Ponta frissen államelnökjelöltté ütött miniszterelnök választási kampányának látványos aktusát képezi a nyergestetői fellépés – az elvtelen RMDSZ hathatós támogatásával. Az újabb titkos paktumot sejtető együttes közmegnyilatkozás egyben a miniszterelnök-helyettesi tisztségéről való felemás lemondása miatt meggyengült Kelemen Hunor pártelnök politikai megerősödését is szolgálja.

Victor Ponta népszerűségszerző székelyföldi „nyitása” ugyanakkor nem egyéb, mint Traian Băsescu államfő atyáskodó „székely politikájának” a leutánzása – a székelyföldi szimbolikus politikai tér elhódítása céljából. Ebben a kontextusban viszont a román kormányfő leköszönő helyettese Bukarest székelyföldi helytartójának hálátlan szerepét ölti magára. Az RMDSZ pártelnöke a luxemburgi per felperesének és alperesének tudathasadásos státuszát ekképpen cseréli az elnyomó és elnyomott – nem kevésbé szkizofrén – kettős szerepkörére.

Mindezeket látva és átlátva, kíváncsian várhatjuk, hogy Biró Rozália bukaresti szenátor botcsinálta kulturális miniszterségének a visszautasításával Traian Băsescu államelnök valóban kész lesz-e megmenteni a jobb sorsra érdemes erdélyi magyarság becsületét. Ebben az esetben egyébként a román–magyar érdekazonosság egészen teljes.

Igencsak sajnálatos és félrevezető, hogy Biró szenátornő kinevezése „román nyelvtudása” irányába tolódott el. Tudnivaló ugyanis, hogy Nagyvárad volt alpolgármesterét s a bihari etnobiznisz oszlopos tagját távolról sem csupán nyelvi hiányosságai, hanem sokkal inkább a különböző alapítványokhoz – köztük a Mecénáshoz – fűződő politikai és gazdasági korrupciós afférjai, valamint kulturális téren megmutatkozó fogyatékosságai teszik alkalmatlanná a magas kormányzati tisztség betöltésére.

Ezeknél is nagyobb baj viszont, hogy a már a hatalomra is magyarellenes praktikával felkerült szociáldemokraták az államfőválasztási kampányban nyíltan is zászlójukra tűzték a kisebbségellenes hangulatkeltést. Erről tanúskodik egyébként Klaus Johannis „német etnikumú, meggyőződéses román” („etnic german şi convins român”) államfőjelölt esete, akivel szemben riválisa, Victor Ponta éppenséggel „ortodox románságát” fitogtatja. Mérhetetlenül nagy kár az erdélyi magyar közösség számára, hogy ezt a propaganda-politikát az RMDSZ a kormány tagjaként készséggel legitimálja, nemzetközi szinten továbbra is azt az álságos látszatot keltve, minthogyha itt, Romániában kisebbségi téren minden rendben volna.

És akkor már jöhet is a taps – úgy, amint Borboly Csaba hargitai tanácselnök mondotta: „vasárnap a felszólalók közül a legerősebb tapsot Victor Ponta kapta”. Bravó, Ponta! 

Nagyvárad, 2014. augusztus 6.

Tőkés László

az Erdélyi Magyar Nemezti Tanács elnöke