Tóbiás, a városszépítő

„Szóval vége a nyárnak és hazatért nyaralásából Tóbiás József, az MSZP elnöke is. Ez persze nem lenne hír normális esetben, hiszen a parlamenti ülésszak végén a képviselők természetesen pihenni mennek, akár pártelnökök, akár nem.

És itt a bökkenő. Az MSZP idei évét mindennek nevezhetjük, csak normálisnak nem. Két súlyos vereség, áprilisban és májusban, aztán elnökváltás. Ezt azért sok vacillálás előzte meg, hogy érdemes-e, kell-e teljes tisztújítás az őszi önkormányzati választások előtt. (Nem kell.) Aztán nagy nehezen döntöttek, hogy kell. Nyár ide, nyár oda, végig is csinálták. Aztán eljött július legvége, amikor a  pártkongresszus új elnököt választott. Aztán az új elnök, első elnöki döntésének egyikeként eltűnt három hétre nyaralni. Mondom, az új elnök.

De normális esetben talán még ez sem lenne baj, de itt, mint láttuk, semmi sem normális. Zajlottak a végtelen baloldali alkudozási tárgyalások, másod- és harmadrangú pártpolitikusok nyilatkozgattak a különböző kerületekről, melyet még a jövőre is csak kétéves nyeretlen Kunhalmi pislogó naiv tekintete próbált koordinálni. Az elnök meg nyaralt.

Aztán hirtelen hazajött és megszólalt Szent István ünnepén. Azt mondta, hogy a jelenlegi állam nem demokratikus, hanem az önkény, az államkapitalizmus és a rendiség a sajátja. De azért megnyugtatott - engem legalábbis -, hogy a szocialisták ezzel szemben olyan államot kívánnak, amelyre a joguralom, a szabadság és a szociális biztonság jellemző. Sőt, szerinte a jelenlegi állam mentalitásában a harcot, az agressziót választotta a béke és a megértés helyett.

Harcos, sőt dörgedelmes beszéd, ellenzéki beszéd. Rendben is van, hát ha önkény van, akkor önkény van. Meg rendiség.

De a pártelnök politikai beszédében megszólalt a művészettörténész és a városépítész is. (...)

Egy mezei MSZP-s már augusztus elején kifakadt, milyen kár, hogy ezeken a fontos heteken elment a pártelnök. Én meg azt mondom, az a kár, hogy visszajött.”