„Ezzel párhuzamosan korábbi tagok és szimpatizánsok, köztük a Kalózpárt nevével már összeforrt emberek az ukrajnai helyzettel kapcsolatban olyan hangnemet kezdtek megütni, amit én nagyon nem tartottam helyénvalónak. Megosztott anyagaik szinte kizárólag az orosz állami és állam-közeli médiát visszhangozták. Egy olyan országét, melynek jogsértéseiről sajnos túl kevesen beszélnek, és azoknak a hangját is elnyomja az amerikai megfigyelési botrányok jogosan felkapott híre.
Aztán idén nyáron, amikor egyre egyértelműbbé vált mind a hazai széljobb, mind a kormány igazodása az orosz politikai érdekszférához, úgy döntöttem, hogy lépni kell, és egy új Kalózpárt formájában ismét az európai mederbe kell terelni a kalózpolitikát. Ekkor regisztráltam a kalozpart.eu címet, ezzel is kifejezve európaiságunkat. Az új pártot pedig Kalózpárt Magyarország néven kezdtem terjeszteni.
Európai irányultság?
Úgy vélem, hogy 2014-ben nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kihátráljunk az Európai Unióból. Nem kilépni kell, hanem megjavítani. Ahogy a fejlesztői szleng mondja: »do not fix if ain’t broken« (ne javítsd, ha nincs elromolva) – ez nem teljesen igaz az EU-ra. Amikor az EP választáson az LMP mellé tettem a voksomat, azzal a szándékkal tettem, hogy olyanokat küldjek az Európai Parlamentbe, akiknek ez a célkitűzése. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség – melynek frakciójába a beválasztott kalóz-képviselet úgy az előző ciklusban, mint a mostaniban is helyet kapott – ennek a célnak a letéteményese.
Amikor az ACTA elleni kampány zajlott, ők adták a vezérhangot – miközben egyes magyar képviselők az ACTA támogatását szavazták meg. Most, hogy az LMP sikeresen juttatott ki képviselőt, úgy vélem, hogy a Kalózpárt Magyarországnak fel kell vennie a kapcsolatot velük. Hiszek benne, hogy Meszerics Tamás képes azokat az elveket képviselni, amelyek az új Kalózpárt Magyarországnak is fontosak. Másrészről bízunk Julia Reda kalóz-képviselőnőben is, aki német színekben érvényesíti az Európai Kalózpárt érdekeit a frakcióban.”