Budapesti barlangrajzok

„Az ezredforduló óta a falakat inkább stencil, matrica, felragasztható flyer, figuratív falragasz borítja (legötletesebb talán a légkalapácsos szurikáta a Baross utca egyik lakatlan házán). De a város egyre inkább metropolisszá válik, amelyhez nem illik, hogy a falak - legalábbis efféle üzenetek számára - médiumok legyenek. Márpedig a város nemcsak közlekedésre szolgáló tér, hanem közlési térség is.

A graffitik megóvása, műalkotássá nyilvánítása többször felmerült már (a legismertebb megoldás Banksy londoni stenciljeinek kiállítása, sőt az első magyar graffiti - jellemző módon egy Sztriptíz felirat - kiöntését is javasolták már a Belvárosban). Balázs Géza nyelvészeti szempontból dokumentálta a tömegközlekedés feliratait (Firkálások a gödöllői HÉV-en. 1983), Müller Rolf pedig nagyszerű könyvbe foglalta a rendszerváltás előtti évek rendszerellenes feliratait, amelyeket rendőrségi fotók rögzítettek (Titkok - Képek - Nyolcvanas évek. 2011). Beszél hozzánk a város, amelynek nap mint nap olvasható bizonyítékai a városi régészet kitüntetett tárgyai lehetnének.

De a városantropológia mintájára létrehozott városi nyelvészet számára is értékes források ezek a valóságos ősleletek. A falak repedéseiben, az ajtófélfákban és a vakolaton őrzött maradványokat vizslatva fedezhetjük fel a kelenföldi tájnyelv és a budafoki dialektus nyomait. Nem egyszerű street art vagy csupán a public art legközönségesebb, mindenütt fellelhető fajtájáról van szó, hanem városi népművészetről, vagy még inkább nyelvemlékekről. Számtalan újmagyar siralomról.

Heidegger írja a következőket az 1947-es Levél a »humanizmusban« című szövege legvégén: »A gondolkodás alászáll ideiglenes létezésének szegénységébe. A gondolkodás egyszerű mondásba gyűjti a nyelvet.« Vagyis a létezés megzavarodására a szellem azzal válaszol, hogy a nyelv tömör kifejezéseibe zárul. Talán a fővárosi falak is megannyi tovább nem osztható szótömbje, mondhatni nyelvi prímszámokkal kifejezett mondanivalója is ehhez hasonló folyamat eredménye? Miután a kereskedelmi fecsegés és a marketing-mantrák beborították a falakat, ismét meg kell tanulnunk jelszavakban fogalmazni és kiáltványokban beszélni.

Olvassuk el a várost!”