Hajrá, Budapest!

„Új stadiont kapott tehát a Ferencváros, de sokkal inkább a magyar futball, a főváros és az ország. Nem állítom, hogy minden pályarekonstrukcióra, műfűre, arénácskára Záhonytól Mosonmagyaróvárig elengedhetetlen szükség lenne. De azt kár vitatni, hogy a labdarúgás a harmadik évezredben az emberiség legkedveltebb játéka, és ha ebből újra szeretnénk részt kapni, nem árt, ha nekünk is akad egy normális játszóterünk. Természetesen lehetne olcsóbb, szakadtabb, igénytelenebb is. De nem az. Ez baj? Itt még az »ízeltlábú« magyar focista is kénytelen komolyan venni magát és a sportágát, mert akik a Groupama Arénát álmodták, tervezték, építették, azok nyilvánvalóan komolyan veszik. Vagy ahová a szeptember 7-i Európa-bajnoki selejtezőre hivatalos északírek sem szánakozó mosollyal lépnek majd be.

Ettől persze még bárkinek, aki megfizette a belépőt, szíve joga volt vasárnap belefütyülni az ünnepi beszédekbe. Akár a jegyárak, akár a még nem bejáratott beengedőrendszer miatt. Sőt, kapun kívül is lehet fütyülni mindenre, mindenkire. Semmi gond ezzel, a percemberek okozta percnyi kellemetlenségekkel. Mátyás, Eiffel és Nagy Péter művét és nevét úgyis őrzi az utókor. De ki tudna említeni akár csak egyetlen felheccelt matrózt is az Auróráról?”