Az egyenlőtlenséget az Alaptörvény szövege szerint meghatározott módon, annak szükségességét és arányosságát mérlegelve kellett volna megítélni, de az AB-t hatékony döntéshozatalában szerencsére nem zavarta meg az Alaptörvény szövege.
1. AB: „A választójog egyenlőtlensége nem indokolatlan, mert...őőő...indokolt!” Az egyenlőtlenséget az Alaptörvény szövege szerint meghatározott módon, annak szükségességét és arányosságát mérlegelve kellett volna megítélni, de az AB-t hatékony döntéshozatalában szerencsére nem zavarta meg az Alaptörvény szövege. Meg sem említi ugyanis, mi tenné szükségessé és arányossá az egyenlőtlen választójogot.
2. AB: „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem.” Ha a szavazatok súlyának 5x-ös eltérése 23 közgyűlési képviselő esetén nem probléma, vajon a kompenzációs listáról bekerült 9 tag esetében miért volt az? Az AB világossá tette: az Alaptörvény mellett a logika törvényeinek érvényre juttatása igazán nem tartozik rá.
3. AB: „Ügyes próbálkozás, de ezt még mi se vesszük be.” Nem volt olyan bíró, aki szerint BÁRMI indokolta volna az ajánlást adó polgárok személyes adatokhoz fűződő jogainak korlátozását. Példátlan jogalkotói kudarc, érik a következő Alaptörvény-módosítás?
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az időközi választások nem hazudnak!
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
