Visszautasította az Alkotmánybíróság az Együtt-PM alkotmányjogi panaszát, így már biztos, hogy nem lesz népszavazás a paksi bővítésről. Az Alkotmánybíróság érdemben nem is vizsgálta a panaszt, mert úgy találta, hogy a Kúria már minden kérdésben döntött, és további alkotmányjogi értelmezésre nem szorul az ügy.
Valószínűleg egyébként érdemi vizsgálat után is arra jutott volna a testület, hogy nincs helye népszavazásnak Paks II. miatt, csak akkor legalább kiszúrta volna a szemét, hogy a bővítés amúgy alkotmányellenes lehet. Ezt viszont egyelőre senki nem tette még az AB orra elé – és egyre valószínűbb, hogy nem is fogja.
Az Országgyűlés februárban törvényben kihirdette a Magyarország és Oroszország közötti „nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről” szóló egyezményt. Ez az egyezmény még nem tartalmazott konkrétumokat sem a hitelről, sem a bővítésről, csak annyit szögezett le, hogy „a Felek együttműködnek a Magyarország területén lévő Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését”.
Ezt követően akarta az Együtt-PM népszavazásra bocsátani a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?” A kérdéssel kapcsolatban rögtön le kell szögezni, hogy az nem kifejezetten az atomerőmű bővítése ellen szól, hanem az ellen, hogy ez hitelből valósuljon meg. Persze Magyarországon nehéz lenne elképzelni egy ekkora beruházást másképp, mint hitelből.
Végül azonban még az aláírásgyűjtést sem tudták elkezdeni, mert a Nemzeti Választási Bizottság megtagadta a kérdés hitelesítését, mivel nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítéséről az alkotmány alapján nem lehet népszavazást tartani. A kezdeményezők a határozatot megtámadták a Kúrián, amely azonban helyben hagyta az NVB határozatát, így került az ügy az Alkotmánybíróság elé alkotmányjogi panasz keretében.