Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A súlyos problémák akkor kezdődnek, ha a privát médiára is ránehezedik a politikai vezetés.
„Számunkra vállalhatatlan, ahogy a kormány az őt kritizáló (ál)civil szervezeteknek a(z akár külföldről érkező) forrásaira próbálja rátenni a kezét. Nem értünk vele egyet.
Ahogy vállalhatatlan az is, ha politikai nyomásra távolítják el az egyik legnagyobb hírportál főszerkesztőjét. Ha valóban így volt, az ténylegesen nagyon komoly aggodalomra ad okot a sajtószabadságot illetően. Hangsúlyozzuk: ha tényleg így volt. Nem tudjuk, de ebben az esetben sajnos a gyanú sem építi sem a magyar kormány imázsát, sem pedig a sajtó szabadságát. A sajtó pedig néha képes olyan narratívát kreálni (főleg ha önmagával kell foglalkoznia), ami teljes mértékben eltorzítja a valóságot. Láttunk már ilyet a médiatörvény kapcsán. Azóta nem szűnt meg a sajtó szabadsága (bár a Klubrádió ügye azért elég súlyosnak volt mondható), de azt sem állítanánk, hogy kiegyensúlyozott lett. Úgy fogalmaznánk, hogy megfordult a kocka: ma már ténylegesen jobboldali médiatúlsúly van Magyarországon, ahogy hozzávetőleg 20 évig liberális/baloldali túlsúly volt. A magyar közmédia mindig is az aktuális kormányokat szolgálta ki – sajnos, csak a mértékben volt/van nem is olyan nagy különbség.
A súlyos problémák akkor kezdődnek, ha a privát médiára is ránehezedik a politikai vezetés. És a látszat (hangsúlyozzuk: egyelőre csak a látszat) az origo.hu főszerkesztőjének leváltása kapcsán ez. Ezért is lenne jó, ha a volt főszerkesztő eleget tudna tenni/eleget tenne Lázár János kérésének, és elmondaná, mi is áll az ügy hátterében. Ha kiderülne, hogy jogos volt az aggodalom, vagy pedig az, hogy az öngerjesztő médiának sikerült ismét egy ügyet kreálnia. Egy szerződés titoktartási kötelezettsége alól a szerződő felek engedélyével lehet mentesülni: ha az origo.hu volt főszerkesztője ezt kéri egykori munkáltatójától, akkor ő már megtette a maga kötelességét. Akkor a Magyar Telekom vezetésén múlik az ügy további tisztázása. Ha viszont meg sem teszi, akkor róla sem tételezhető fel, hogy az igazság kiderítésében lenne érdekelt. Aggódva várjuk a fejleményeket, hiszen egyik lehetséges szcenárió sem adhat okot örömre, de a tények megismerése már önmagában érték.
Ám leginkább azt szeretnénk, ha az új kormány valóban képes lenne az általunk vallott jobboldali, konzervatív értékek szerint kormányozni – ami önmérséklet és az egész politikai közösség felé fordulás nélkül nem fog menni.”