Tisza István ellenezte a háborút. A magyar hadsereget és haditengerészetet túl gyengének ítélte, már jó ideje nem kaptak elég pénzt az erősödésre.
„Tisza István ellenezte a háborút. A magyar hadsereget és haditengerészetet túl gyengének ítélte, már jó ideje nem kaptak elég pénzt az erősödésre. Féltette Erdélyt a románoktól és attól, hogy Szerbiát a szintén terjeszkedésben gondolkodó Oroszország azonnal meg fogja segíteni. Így is lett. (A cár állítólag arról álmodozott a háborús csatanyerések láttán, hogy Csehországot majd orosz hercegséggé teszi.) Tisza Bécsbe sietett Leopold von Berchtold gróf közös külügyminiszterhez, de nem tudta lebeszélni arról, hogy július 23-án ultimátumot küldjön Szerbiának, megindítva a tragédiát. »Ne feledjük, Tisza István igen hiú ember volt. Azért tisztelte Vilmos császárt, mert az egyszer nagy államférfinak nevezte őt. Tehát a miniszterelnök meghajolt a hadakozásra kész németek kívánságai előtt« – mondta Bryan Cartledge. (Megjegyzendő, hogy előző nap egyórás történészvitát közvetített az angol tévé az első világháborúról, és – mint Davies professzor felfigyelt rá – az Osztrák–Magyar Monarchia neve ebben egyszer sem hangzott el.)
Tiszát a vereség után, az őszirózsás forradalom idején forrófejű katonák megölték, mert őt okolták a háborúért, amelyet annyira ellenzett. Az államférfinak Debrecenben már van szobra, Orbán Viktor avatta fel, mondván: »Tisza István a sorsnak kiszemeltje volt, de nem kegyeltje.«”
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
A megemlékezés október 25-én volt a washingtoni Kossuth Házban.
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
