Az elemzés a GDP mintegy 0,3 százalékát kitevő hiánytúllépést lát, ami a közel 150-szer nagyobb költségvetéshez képest kényszeredett kifogásnak tűnik. Sok szó esik a növekedés egyszeri jellegéről is, amin azt értünk, amit szeretnénk, hiszen nincs olyan gazdaság, amely folyamatosan ugyanabban a szerkezetben bővül. Mindezek együttes következménye – áll az elemezésben – az államadósság-ráta stagnálása, emelkedése. Ezzel szemben egyszerű matematika, hogy 3 százalék alatti hiány, 2 százalékos növekedés és 3 százalékos infláció mellett mintegy húsz év alatt 60 százalékra csökken az adósság. Ez az összefüggés van az euró bevezetésének kritériumai mögött is, tehát egy megfelelően átgondolt szabályról beszélünk.