Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Az Országos Bírói Etikai Tanács állásfoglalása szerint etikátlanul járt el az a gyulai bírónő, aki egy szélsőjobboldali szervezet feloszlatása kapcsán indult perben az ítélet indokolásában a cigányokról és a „cigánybűnözésről” is véleményt mondott.
A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatását az ügyész kezdeményezte, mert szerinte a szervezet törvénysértően működik és sérti a romák emberi méltóságát. Az ügyben eljáró bíró, Mucsi Erika a keresetet elutasította, mivel az egyesület tagjai csak közterületen sétáltak, ezt pedig csak kivételes esetben lehet korlátozni. Az ítélet indokolásában személyes véleményt fogalmazott meg a romákról, és többek között a „cigánybűnözés” kifejezést is használta.
Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke etikai eljárást kezdeményezett a bírónő ellen, hogy az etikai tanács vizsgálja meg: egy bíró kifejtheti-e személyes véleményét, értékítéletét egy bírósági határozatban. Hangsúlyozta, hogy csak etikai vonatkozásokkal foglalkozhatnak, sem az eredeti bírósági eljárás érdemi kérdéseiről, sem az esetleges alapjogsértésekről nem foglalhatnak állást az etikai eljárásban.
Az Országos Bírói Etikai Tanács most meghozta állásfoglalását, miszerint a bírónő etikátlanul járt el. A dokumentum szerint Mucsi Erika megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét. Kimondták azt is, hogy etikátlan, ha a bíró az ítéletében a saját véleményét, értékítéletét fejtegeti. A tanács szerint a bíró véleménynyilvánítási lehetősége ítélkezéskor a törvények és más jogszabályok értelmezésére korlátozódik. Leszögezték, hogy a bírói munkára is vonatkoznak az Alaptörvény azon rendelkezései, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját jelenti mások méltósága, amit tiszteletben kell tartani.
A tanács szerint az „cigánybűnözésre” és a cigányság „magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogására” vonatkozóan a bíró nem vonhat le következtetést egy egyedi jogvitában, mivel az ezen körülményekre vonatkozó információk különleges személyes adatok, amelyeket igazságszolgáltatási szervek nem kezelhetnek, és „e megállapítások nem tartoznak a törvényben írt köztudomású tény fogalma alá sem”.