„A szólásszabadság ügyében azonban éppen az a szép, hogy olyan szereplők, jelen esetben a kognitív disszonanciával küzdő kormánypárti civilek jogainak érdekében is fel kell lépni, akikkel amúgy semmiben nem értünk egyet. Márpedig abban teljesen igaza van a CÖF-nek, hogy elfogadhatatlan a véleményszabadság szempontjából, hogy az MSZP-elnök hozzájárulása kellene a róla készült fotónak egy politikai kampányban való felhasználásához. Ez ugyanis – bár elképzelhetünk persze egy kedélyes telefonbeszélgetést Csizmadia és Mesterházy közt, aminek a végén utóbbi hozzájárul, előbbi meg átküld néhány előnytelen Orbán-képet a szocialista kampányhoz – természetesen azt jelenti, hogy hiába kellene tűrnie amúgy akár a bohócos plakátnak a politikai kommunikáció legaljára sorolható szintjét is egy politikusnak, jogszerűen mégsem lehet soha egy politikus arcképét politikai közlésekben felhasználni.
Márpedig a politikai vitába a politikai ellenfelet ábrázoló plakátkampánynak ugyanúgy bele kell férnie, mint a Lázár Jánosról vagy Csizmadia Lászlóról készült mémeknek. (...)
A tegnapi bírósági döntés tehát szerintünk alkotmányellenesen korlátozta a szólásszabadságot, és nagyon reméljük, hogy az csak egy egyszeri – a polgári jognak a személyiségvédelmi szabályokra is kiterjedő jelentős átalakulásának hevében történt – kisiklás volt.”