A középosztály alig létezik − Kivonuló középosztály IV.

Álljon itt mementónak egy igazi, az erkölcs örökös felsőbbségét következetesen képviselő középosztálybeli értelmiségi levele: Kedves Barátaim, Harcostársaim! Mindenkitől elnézést kérek, akinek az elmúlt napokban nem válaszoltam, de lassan pokollá válik az életünk Kishantoson. Újra megindultak a "nyertesek" traktorai - pontosabban nem az ő traktorjaik... de megint nekiestek a területnek, és amikor figyelmeztettük őket, hogy törvénytelenséget tesznek - üvöltve, őrjöngve ránk rontottak. Az interneten fent vannak a videók, fényképek - nézzétek meg, ha érdekel, hogy mi történt velünk: Mentsük meg Kishantost Facebook oldal és honlap. Elküldöm Nektek a levelet, amit ma írtam Rozgonyi Orsinak, aki egy hétig böjtölt Kishantosért a Kossuth téri hársfa alatt. Tegnap azonnal indult, amikor meghallotta, hogy ismét megindult egy traktor Kishantoson, és ott volt velünk a szántóföldön, amikor igyekeztünk jobb belátásra bírni a birtokháborító, önbíráskodó "nyertest". Szeretettel üdvözlök mindenkit Éva *** Kedves Orsi! Köszönjük a hatalmas áldozatot, melyet Kishantosért hoztál. Isten áldjon meg érte! Arra, hogy az egy hetes böjt alatt megtapasztalod, hogy milyen sötét erők akarják tönkretenni Kishantost - nem számítottunk. Tegnap életveszélyben voltál Kishantoson, mert nem hitted el, hogy van olyan ember a világon, aki szándékosan átgázolna rajtad a hozzád mérve hatalmas traktorral. Szerencsére még időben elhúztunk Szőnyegi Tamás sárbogárdi "nyertes gazda" elől, mert megtette volna... piszkos kis érdekeiért neki az emberélet sem drága. A hatalom kegyeltjei... a maffia kegyeltjei... akik azt hiszik, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények, akik azt hiszik, hogy ők mindent megtehetnek. Tegnap még nem gondoltuk volna, hogy ezt még lehet fokozni... de ma Szabó Zsolt - gyermekeim baráti társaságának tagja, akinek még az esküvőjén is ott voltam - brutálisan ránk támadt, amikor törvényben biztosított jogunkat érvényesítve védtük a birtokunkat, és békésen figyelmeztettük, hogy törvénytelenséget tesz. Őrjöngött, üvöltözött és fizikailag is bántalmazta a társaság több tagját. Hozzám vágott egy táblát... Pedig őrjöngeni, kiabálni csak nekünk kishantosiaknak lenne jogunk, akik mindent elveszítünk: elveszítjük életművünket, 22 év munkájának eredményét, elveszítjük megélhetésünket, elveszítjük életünk értelmét. Az ország pedig elveszíti egyik legértékesebb, nemzetközi hírű intézményét - és mindenki veszít, aki tanulhatott, tapasztalhatott, kutathatott, segítséget, szeretetet, tanácsot, tudást, élményt kaphatott volna a jövőben Kishantoson. A nyertesek semmit nem veszítenek. Senki semmit nem vesz el tőlük, megmarad a gazdaságuk, a megélhetésük, és egy következő pályázaton, amikor a Mezőfalvi Zrt 9000 hektárját hirdetik meg pályázatra, még bőségesen juthat nekik föld is... Elviselhetetlen érzés, hogy ezt kell megélni annak, aki egész életében csak szolgált, másokért élt, tanított, segített, lehetőségeket biztosított - nem vagyont gyűjtött, nem elvett, hanem adott... Ma végérvényesen megértettem, hogy ebben az Orbán Viktor és körei által felépített szép új világban nincs helye mindannak, amit Kishantos képvisel... nincs helye az emberségnek, szeretetnek, tisztességnek, tudásnak, jövő generációknak - kizárólag a megszerezhető vagyon, és hatalom a vezérelv. Minden és mindenki csak eszköz a zsákmányszerzéshez, a közös vagyon megrablásához, a hatalom megszerzéséhez és megtartásához. Mindenkin át lehet gázolni, a kereszténység mindent elfedő díszletei mögött rabolni, és kegyetlenkedni, lejáratni, kicsinálni mindenkit, aki nem bűntárs, nem cinkos, nem hajbókoló alattvaló. Teszik mindezt a szép új világ nevében azok, akik nagyon is a régi rendszer nagy hatalmú emberei, vagy azok leszármazottjai: párttitkárok, TSZ és állami gazdasági vezetők, szocialista nagyvállalat volt vezetői, vagy azok gyermekei. Sokáig, túlságosan is sokáig hittük, hogy a rendszerváltás értünk történt. Most már tudjuk, hogy ellenünk. Minél előbb néz szembe ez a megalázott, megrabolt és becsapott nép az igazsággal, annál inkább van esélye szabadulni a rabságból - és felépíteni a saját országát, mely nem ellene, hanem érte van - ahol a törvények, a rendőrség és a bíróság minket védenek a gazemberekkel, maffiákkal szemben, és nem fordítva. Szerencsére ahogy a meggyalázott, elpusztított búza is újrasarjadt, és felemelte a fejét - úgy nyújtanak reményt azok az emberek, akik segítségére vannak Kishantosnak: a Greenpeace nagyszerű vezetői és aktivistái, az ombudsman és a jövő nemzedékekért felelős helyettese, a Kishantos ügyéről hitelesen hírt adó média, a több, mint 330 szervezet és több, mint 24.000 magánszemély, külföldi nagykövetségek, szervezetek és szakemberek, és az igazságszolgáltatás erős bástyái, akik következetesen a törvények szerint járnak el - megálljt mondva az önkénynek. Isten áldja meg őket! Szeretettel Ács Sándorné Éva

Hogy lehet az, hogy mindegyik véleményben ott szerepel valamelyik, vagy akár több panel is abból, hogy "félni-", vagy "kussolni kell", "államhatalom saját arcára formál"? Meg egyáltaláni, hogy kerül a mai középosztály meghatározásába "Horthy"? Engem zavar csak, hogy az eddig, uram atyám, félelmében álnéven... megszólalt irók egyike sem tőrödik azzal, hogy a pénz, meg a jólét csak egyik eleme a középosztálynak? Miért van az, hogy senki nem bibelődik azzal, hogy a középosztály leginkább attól áll össze egy osztállyá, hogy közel azonos értékrendszeren alapszik? (A pénz, a gazdagság mérése, mértéke, max azt határozhatja meg, hogy a jólélők csürhéjében hányan is élnek...) Egyszóval, hogy beszélhetünk egy, általában a legszélesebb osztályról úgy, ha csak annak pénzügyi helyzetét tekintjük mértékadónak?

" 2-3 családot tudnék mondani, akik kulturálisan is és anyagilag is megütik az EU-középosztály átlagát" Pontosan a kiirtott középosztály nem méricskélte magát máshoz, mint saját magához. Az FM-per vádlottai a börtönben nyelvet tanultak és fillér nélkül ugyanolyan kiváló emberként jöttek ki a börtön kapuján.

Fogalmi tévedésben van a szerkesztőség. A középosztály nem anyagi fogalom, hanem olyan emberek sokasága, akik szervezik maguk körül az életet és ez messze nem értelmiségi sem! Erről szívesen írok bővebben, ha érdekel bárkit is, mondjuk nem négy sorban, hanem tizenhatban... Ez érzésre megy, nem "pofázásra". Csinálni kell és kész!