„Potápi Árpád, a parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke azt írta az esetről, hogy »Magyarország egyik szélsőségből sem kér, sem a baloldali, sem a jobboldali szélsőségből, amelyeket elvakít a gyűlölet és az indulat, és magyart magyar ellen fordít«. Potápi mondata tökéletesen foglalja össze azt a fideszes doktrínát, melynek segítségével a régi-új magyar kormány értelmezni és formálni próbálja a politikai teret maga körül.
A fideszes narratíva szerint ők maguk jelentik a mérsékelt politikai középpontot, vagy ha úgy tetszik, a »központi erőteret«, a többi politikai erő pedig a szélsőségesek kategóriájába esik. Így válik az általuk megalkotott világban az MSZP (vagy újabban a baloldali együttműködés többi ereje) a Jobbik baloldali megfelelőjévé; a szocialisták által képviselt piacbarát szociáldemokrácia pedig a jobbikos nemzeti radikalizmus ellentétpárjává. (...)