„Szennyvíz folyik a szájukból” – Magyar megindult Vona útján, aminek mindenki tudja, mi lett a vége
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
A Jobbik elnöksége előre jelezte neki, hogy nem még egy jogvédőt szeretnénk a brüsszeli képviselőcsoportunkba, hanem más területeket, szempontokat is szeretnénk szolgálni, így neki csak az országgyűlési képviselőséget tudjuk kínálni.
„Többen számon kértek az elmúlt hetekben-hónapokban, hogy Gaudi-Nagy Tamásnak miért nem biztosítottunk képviselői helyet, ezért szükségesnek tartom tisztázni helyzetét.
A Jobbik elnöksége szerette volna, ha Tamás folytatja honatyai tevékenységét, ő azonban nem akarta. Most ezt írja: »Megtisztelő volt, hogy hazámat szolgálhattam országgyűlési képviselőként. De nem tehettem meg, hogy letegyem az ügyvédi talárt, mert ez lett volna a feltétele annak, hogy folytathassam.« Ez azonban nem igaz, valójában ez nem feltétele, és ezt ő is tudja. Se jogszabály, se a Jobbik nem követeli meg. A törvény csak annyira kötelezné, hogy ügyvédi tevékenységéért plusz javadalmazást nem fogadhat el, be kell érje a képviselőként járó helyettes államtitkári tiszteletdíjjal (és költségtérítésekkel, személyi titkári és irodafenntartási keretekkel). Ráadásul valójában még juthatna is pénzhez ügyvédként, csak nem közvetlenül munkadíjként, hanem ha ügyvédi irodájának osztalékaként veszi fel, bár ez már egy jogi kiskapu volna. A lényeg, hogy valójában folytathatta volna párhuzamosan ügyvédi tevékenységét, ha győzte volna egy kisebb Országgyűlésben is, ahol már több feladata van egy képviselőnek.
Ő ezt nem akarta, s bár EP-képviselőként szeretett volna Morvai Krisztina mellett tevékenykedni, a Jobbik elnöksége Tamás kérésére előre jelezte neki, hogy nem még egy jogvédőt szeretnénk a szűkös, brüsszeli képviselőcsoportunkba, hanem más területeket, szempontokat is szeretnénk szolgálni, így neki csak az országgyűlési képviselőséget tudjuk kínálni, vagy egy brüsszeli intézményvezetői posztot, mert fontos volna a nemzeti jogvédelmet egy nemzetközi szervezetté szélesíteni, pl. az Amnesty Internationalt ellensúlyozandó. Utóbbira kezdetben nyitottságot mutatott, de aztán legnagyobb sajnálatomra mégsem volt hajlandó erre, és olyan irányba mozdult el, aminek nem látni a kifutását.”