Emlékmű helyett tankönyvet!

2014. május 08. 13:48

Ön azt panaszolja, hogy a kritikusok szerint a szobortervből „árad a ravaszság”. Én inkább attól tartok – így látatlanban –, hogy semmi sem „árad” belőle, s ez talán még nagyobb hiba.

2014. május 08. 13:48
Jelenits István
Heti Válasz

„A II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák.


Cikkének második oszlopában ezt olvasom: »A szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak«. Nos, ezt a mondanivalót az említett felirat egyáltalában nem fejezi ki. Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!

Egyáltalán, kötve hiszem, hogy – akár egy hosszú és bonyolult felirattal is – bármilyen szobor (szoborcsoport) alkalmas lehet egy ilyen árnyalt mondanivaló kifejezésére. Ön hosszasan értelmezi a műalkotást. A járókelőknek magyarázat nélkül kellene megértenie annak súlyos mondanivalóját! (…)

Ön azt panaszolja, hogy a kritikusok szerint a szobortervből »árad a ravaszság«. Én inkább attól tartok – így látatlanban –, hogy semmi sem »árad« belőle, s ez talán még nagyobb hiba. Újra csak oda jutunk: ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot.

Ön azt is állítja, hogy szovjet megszállási emlékmű nincs Budapesten. Ez meglepett, mert más elnevezéssel ugyan, de épp ilyesminek hittem a Gellért-hegyen felállított felszabadulási emlékművet. Megvallom, emiatt diákkoromban évekig föl se mentem a Gellért-hegyre. (…)

Egy tanár megjegyzése: egy nemzet történelmi tudatának formálására nem szobrok, hanem jól megírt tankönyvek valók.”
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 124 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2014. május 09. 09:34
""" Három évvel ezelőtt merült fel a kormány által életre hívott Zsidó Közösségi Kerekasztalon, hogy az érezhetően megnövekedett zsidóellenes előítéletekkel szemben – melyet a gazdasági válságot kihasználva, a szélsőjobboldal gerjeszt – szükséges lenne az oktatás terén is fellépni: pozitív, tételes tudással és korszerű szemléletmóddal vértezni fel a diákokat. "" minden tankönyv csak a holokáról szóljon a matek is. Példák hogy jött ki a 6-8 millió!
napvilág
2014. május 08. 21:10
@Rike Pont erről van szó a cikkben is, hogy baj van a tankönyvekkel. Tényleg nézz utána szakirodalomban annak, amit írtam. Valóban így volt. Ha komolyan utánaolvasol, meg fogod látni. Bocs, most már nem fogom ezt tovább ragozni. Szánj rá időt, keresgélj a neten, menj el egy könyvtárba. Megéri.
napvilág
2014. május 08. 20:38
@Rike 2014. május 8. 19:40 A történelemoktatás bűne, hogy egy csomó lényeges dologról rosszul vagy tájékoztatva. Vannak ténykérdések, aminek utána tudsz nézni, ha veszed magadnak a fáradtságot, mielőtt kapásból, érzelmi alapon vagdalkozol. "És akkor a kisegér a hídon az elefántnak: Remekül dübörgünk, mi?" Kis ország is megpróbálhat tenni valamit, hogy elejét vegye annak, hogy gyilkos bolsevista hordák özönöljék el. 1919-ben ez már majdnom megtörtént, nem Kun Béláékon múlott, hogy az orosz polgárháborús hadihelyzet alakulása elakasztotta a vörös hadsereg már útban lévő "segítségét". Kun Béla menekülése után a Krímbe lett komisszárnak kinevezve, ahol kb 70 ezer embert lövetett főbe. Ebből is látszik, mire volt képes, mitől menekült meg Magyarország akkor a véletlennek köszönhetően. Molotov 1940 őszi berlini tárgyalása a korábbi paktumra épült, annak folytatását célozta a befolyási övezetek további felosztásával. Olvasd el a tárgyalások részleteit, Molotov bizon felvetette Magyarországot - egy sor másik kelet-európai ország és Törökország mellett - mint szovjet befolyási övezetet. Ezen a pofátlanságon Hitler úgy feldühödött, hogy még a tárgyalások alatt kiadta az utasítást a Szovjetúnió elleni hadjárat terveinek kidolgozására. Molotovnak ez a fellépése nem tartozik a diplomáciatörténet legbravúrosabb sikerei közé.. A Szovjetúnió megszállása a befolyási övezetébe átengedett országok számára a felső- közép- és paraszti osztály nagy tömegeinek a likvidálását jelentette. Éppen erről volt szó, hogy Molotov - Sztálin utasítására további befolyási övezetek iránt jelentette be igényét.
Türelem
2014. május 08. 18:50
Azt hittem, hogy egykori III/III-as ügynökök már nem szólalnak meg nemzetpolitikai kérdésekben, egyáltalán erkölcsi kérdésekben, elő kellene vennie a morálteológia jegyzeteit.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!