A félisten fát lop

„Nincs annál szórakoztatóbb, amikor áll a fatolvaj az emelvényen, még fűrészporos a zakója, és arról beszél, hogy vette a galaktikus üzenetet, birodalmat épít a magyaroknak, és csökkenti a rezsit, beleértve természetesen az űrhajók üzemanyagának árát is, mert az rohadt drága. – Oda megyünk! – mutat a csillagokba, és amíg az álmélkodó tömeg egy része az eget, másik része a mutatóujját bámulja, a fatolvaj kilopja alóluk a földet.

De ennek is örülnek, mert szeretett vezetőjük értük lop, nem ellenük, meg egyébként is olyan csibészes mosolya van, mint egy… izé… csibésznek.

Azért is tanulságos ez az időszak, mert az eddigi küldetéses idiótákat általában idegen hatalom ültette a nyakunkba, vagy egy olyan rendszer termékei voltak, ahol a többségnek semmiféle beleszólása nem volt abba, ki legyen a király, kormányzó, egyéb uralkodó. Most viszont tényleg magunknak választottuk ezt a kormányt, lehetőségünk volt tájékozódni, fontolgatni, majd dönteni, és nincs hol reklamálni, cirkuszolni vagy panaszt tenni, mert ez az egész a mi munkánk eredménye. Tájékozódtunk, megfontoltunk, döntöttünk – ez lett belőle.

Pár nap, vagy pár év még, de a lényeg szempontjából mindegy, mert az elmúlt ciklus azzal telt, hogy az ellenzék először azt hitte, az EU majd megnyeri helyette a következő választást, aztán a sajtótól várta ugyanezt, független politikai elemzőktől, bíróságtól, mittudomén, a NATO-tól, míg a választások előtt egy héttel beletörődött, hogy politizálnia kell, különben ellenzékben marad.

Senki se mondja, hogy ez az ország nem világ mókavonata.”