Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A megbocsátás egyemberes feladat
2014. április 22. 12:01
Ötven-száz évvel ezelőtt a házastársi kapcsolatban az alapvető érték az volt, hogy képesek legyünk alkalmazkodni.
2014. április 22. 12:01
„Tudunk jól dönteni? Úgy értem, jók vagyunk benne, megy ez nekünk?
Az életből nem hagyható ki az, hogy hozzunk néha rossz döntéseket. Az élet tanulásához ez is hozzátartozik. A kérdés az, hogy akarunk-e tanulni a rossz döntéseinkből. És hogy elviseljük és elfogadjuk-e annak terhét és következményeit, hogy bizony elronthatunk dolgokat vagy rossz döntéseket hoztunk.
Sokak szerint azért nem merünk dönteni, mert az ember a változástól fél a legjobban.
Igen, nagyon félünk a változástól, egyszerűen azért, mert megszokjuk a rosszat is. Ennek élettani háttere és gyökere van, nem érdemes emiatt magunkat vádolni. Az agyunk, az idegrendszerünk hálózata hozzászokik, begyakorol bizonyos válaszokat. Ezért ahhoz, hogy valamit megváltoztassunk, nagyon sok gyakorlásra van szükség, hogy az felülírja a megszokott agyműködésünket. Ha valaki évtizedekig begyakorolta, hogy úgysem fog sikerülni, hogy neki már úgyis mindegy, akkor a váltáshoz is gyakorolnia kell újból és újból és újból. Arra van szükség, hogy másképp gondolkodjunk, ennek nyomán másképpen érezzünk, másra figyeljünk, másra emlékezzünk, mást és másképpen csináljunk – önmagunkat a szó szoros értelmében alakítsuk és formáljuk.
Nem vagyunk önmagunk felülbírálásához túlságosan egoisták?
Lehet, hogy van, akinek senki igazán nem mutatta meg, hogy létezik önművelés, önfejlesztés, önnevelés. Hogy létezik önfegyelmezés. Pedig ne fegyelmezzen minket más: fegyelmezzük mi saját magunkat! Méghozzá úgy, hogy hajlandók vagyunk tanulni az élettapasztalatainkból. Ötven-száz évvel ezelőtt a házastársi kapcsolatban az alapvető érték az volt, hogy képesek legyünk alkalmazkodni, hiszen ez élet nagyon nehéz, szükségünk van valakire, aki legalább társunk lehet a hordozásában. Kerestünk egy igaz embert, mert azt gondoltuk, ha találunk ilyet, hozzá könnyebb lesz alkalmazkodni, mert majd megbecsül minket. Sokat változott a világ. Most a másik oldalon vagyunk. Most keressük az igazit. Az igazi pedig most az a valaki, aki énhozzám alkalmazkodik, akivel kapcsolatban azt élhetem meg, hogy nekem semmi dolgom nincs. Előbb-utóbb el is hiszem, hogy valaki akkor és addig igazi, ameddig nekem nem jelent terhet és feladatot. Ez egy kóros hangsúlyeltolódás. Nyilvánvalóan ne éljünk akárkivel. De akivel élünk, azt szeressük. Ebből a szempontból a ma kultúrája jóhiszeműen egyoldalú.”
Nem Krausz Ferenc írása lesz az, amire a mostani kormánypárt felbőszült támogatói odafigyelnek
A higgadtabbak azért talán igen.
A szabósegéd is megoldotta
Jut eszembe, az ÁVH (mely 1948-ban épp ilyentájt, szeptember elején alakult) vezetőjének, Péter Gábornak sem volt jogi végzettsége.
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Főleg a kormánypárt felajzott és csalódott hívei támadják leginkább egy olyan mondatért, amelyben egyébként teljesen igaza volt
Helyes, hogy hűteni próbálta azokat az elvárásokat, amelyeket felelőtlenül korbácsoltak fel a kampányban Magyar Péterék.
Összesen 19 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szorgos Lajhár
2017. augusztus 26. 20:46
Majd akkor osztogass jó tanácsokat a házastársaknak, ha megnősültél, csuhás.
Válasz erre
3
8
Szorgos Lajhár
2017. augusztus 25. 22:01
Én így működöm. Ha egy (zsidóságát fitogtató) zsidó részéről ér ehhez fogható sérelem, kemény antiszemita lettem volna.
Válasz erre
3
0
Szorgos Lajhár
2015. október 13. 15:59
1. PF katolikus pap.
2. Egy nyomorult pap részéről súlyos sérelem ért.
Nyugi, NEM ministránsaként akarta kiélni rajtam ferde hajlamait a féreg.
3. Nekem mondhatnak akármit, nekem minden mai magyar kat. pap egykutya.
4. A konkrét személytől függetlenül ki nem állhatom a PF-hez hasonlóan a médiában agyonsztárolt egyéneket.
5. A kapott reakciók a "kereszténység" vagy inkább semjénizmus/erdőpéterizmus lényegi megnyilvánulásai.
További kellemes acsarkodást, Tartuffe-ök!
Válasz erre
4
2
Szorgos Lajhár
2014. november 26. 19:17
Ez esetekben többé a büdös életben nem teszem be a lábamat abba a vendéglőbe/fodrászatba. Én magam napokig fontolgattam, hogy egy tisztelettudó, de határozott hangú levél kíséretében visszaküldöm Erdőnek a keresztlevelemet, aztán letettem róla. Feltételeztem, hogy hónapok múlva kapok választ valamilyen sokadik alalaltitkártól. Eljátszottam annak a gondolatával is, hogy pro forma átlépek lutheránusnak, (Ha van valami, amiből végleg nem kérek, akkor az a kálomizmus (+ a különféle szekták!!) ám az olyan alakokra gondolva, mint Káldy Zoltán püspök, Donáth László lelkész vagy Frenkl Róbert főkurátor igen hamar letettem eme szándékomról.
Válasz erre
2
0