Az új gazdán.
Az lesz gazdag, akit ő akar; az kerül magasra, aki őt szolgálja; az épül, ami őt építi; az lesz hír, ami neki hír. Kevesek kivételével mindenkinek ura lett.
Hogy ez most jobb vagy rosszabb? Van, akinek megnyugtatóbb, mert személyesebb; van, akinek ijesztőbb, mert személyesebb. Aki nem hisz a demokráciában, annak ez jó hír; aki még hisz benne, az beleszédül. Ez a pillanatnyi állapot.
Ha jön az újabb kétharmad, ha a gazda fékek és ellensúlyok nélkül marad, ha választás alternatíva nélkül marad, akkor ez is ugyanolyan zsákutca, mint az előző volt. És ennek is olyan csúnya vége lesz, mint annyi egykor fényesen, nagy csinnadrattával indult sikersztorinak itt, Kelet-Európában. Ez nem politikai, ez hatalompszichológiai kérdés.