Ez lehet, hogy esztétáknak giccs, de együtt érző embernek valós fájdalom, mely együttérzésre int.
„Az Isten Fia című film alapjául szolgáló tévésorozatot Amerikában száz millióan látták. (...)
Fáy Miklós a Népszabadságban egy fanyalgó értelmiségi szerepében ironizál a film túlzott erőfeszítésein, hogy minden áron politikailag korrekt legyen. (...)
Nos, ha nem a pesti esztéta, hanem az egyszerű ember, mondjuk az átlag Népszabadság olvasó szemével –és szívével – olvassuk, akkor a sok művér (Mel Gibsonnál még az volt a baj, hogy nem elég mű(vi), hanem túl valós a vér…) is könnyeket fakaszthat. Jézus meghat(ó), Mária meghat(ó). Pilátus és pribékjei pedig undorítónak. Úgy ahogy egy népi darabban kell. Ez lehet, hogy esztétáknak giccs, de együtt érző embernek valós fájdalom, mely együttérzésre int. Nagyhéten pedig valós szemléltető anyag a Passió átélésére. Én tehát azt ajánlom a nézőnek: elmélkedje át a film után Máté evangéliumát. S hallgasson hozzá Bachot. Máté Passióját. És élje át a történetet egyszer mondjuk kirenei Simon, egyszer pedig Barabás szerepében, Vagy Pilátuséban. Legyen jelen a történetben. Az egészen bátrak pedig legyenek Jézus. Vagy Mária. Lásd, amit néztél, és változtasd meg életedet!”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Bravúros siker a Szegedtől.
A mobilitás korszakában egyre inkább elmosódik a határ az iroda, az iskola és a pihenés helyszínei között.
