Egy ózdi gettóban is könnyebb boldogabb embereket találni, mint egy lap véleményrovatában.
A választás előtti utolsó héten a Mandiner különböző irányultságú, meghatározó magyar véleményformálókhoz fordult; rövid, tömör válaszokat kérve tőlük egy kérdésre: hogyan értékelik a 2010-2014 közötti ciklust? Válaszaikat a napokban közöljük.
*
Kiss Ádám: Magyarország jobban teljesít és többet érdemel
Nekem szerencsésen alakult az elmúltnégyév, de ezt a rezsicsökkentés helyett elsősorban magamnak köszönhetem. Miközben kitolattam a megmondóemberségből, megkaptam a lehetőséget, hogy megismerhessem az ország legalját és a legtetejét is. A keleti országrész nyomortelepeit és zsákfalvait, aztán a Balatonnál az utóbbi években épült borászatokat, szállodákat, golfpályákat.
Miért érdekes ez? Azért mert a tapasztalataim folytonosan rácáfolnak arra a rosszkedvű, frusztrált képre, amilyennek Magyarország látja és láttatja magát. Néha úgy érzem, mintha nem is ugyanabban az országban élnénk: egy ózdi gettóban is könnyebb boldogabb embereket találni, mint egy lap véleményrovatában.
Az elmúlt négy év politikája egyáltalán nem segítette elő, hogy Magyarország jobb helynek látszódjon. Nem a trafikpályázatokra, a műkörmös haveroknak kiosztott földekre gondolok. Ennél sokkal rosszabb, hogy az elmúlt négy évben a Fidesz elvesztette a maradék nagyvonalúságát is. A legmagabiztosabb lépéseikből is ordít a frusztráció és a bizonytalanság. Hatalmas energiákat pazarolnak kisstílű bosszúkra, a saját csodálatosságuk bizonygatására, Patyomkin-sikerpropagandára. A komplett ellenzék, a Jobbiktól az összeizén át az LMP-ig ehhez pedig semmi mást nem tud hozzátenni, mint annak az ismételgetését, hogy de szar itt élni.
Úgy tűnik nekem, mintha ez az ország többé-kevésbé ellenne, csak épp a szellemi-politikai elitje hagyta volna magára. Mert el van foglalva az önsajnáltatással, dedós kultúrharccal, meg annak a bizonygatásával, hogy mint oldott kéve, széthull nemzetünk Orbán, a multik, a bankok, a buzik, a cigányok, a keresztények, a gazdagok, a biciklisek, meg a hülye fiatalok miatt, akiknek van pofájuk jól érezni magukat.
Ez pedig tényleg baj. Mert minél többen hiszik el, hogy itt nem lehet élni, nem érdemes vállalkozni, gyereket nevelni, annál inkább ez így lesz a valóságban is. És sajnos sok a valóban szomorú tendencia. Pedig Magyarország tényleg sokkal jobb hely, a nyomortelepeivel és a millárdos borászataival együtt. Jobban teljesít, európaibb, demokratább, tud összefogni, valódi értéket teremteni, uniós pénzt nem a ventillátorba szórni. Csak jobban kellene hinnie magában. Én hiszek benne. Remélem nem hiába.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
