Az Európai Bizottság úgy látszik, megértette, hogy a jogállam szisztematikus lerombolását célzó kísérletekkel szemben az egyedi kötelezettségszegési eljárások alkalmatlanok.
„A javaslat hangsúlyozza a szerződés 4. cikkelyének (3) bekezdésében foglalt »lojális együttműködés elvét«. Ez azt mutatja, hogy a bizottság megtanulta a leckét az Orbán-kormánnyal való konfrontációt követően: emlékezhetünk, hogy a magyar kormány annak ellenére fogadta el az Alaptörvény negyedik kiegészítését sebtében, hogy a bizottság időt kért a konzultációra. Egy rosszhiszemű vagy a bizottsággal nyíltan szembeszegülő kormány ezek után »ajánlásokra« számíthat, és végső soron az Európai Tanács szavazására a 7. cikk alkalmazásáról.
Végül pedig a bizottság reménykedhet a »pellengérre állítás« hatásában. Bár a jogállami vizsgálat léte nyilvános lesz, a bizottság véleményének tartalma egészen a következő fázisig nem. Az ajánlások akkor kerülnek nyilvánosságra, ha a tagállam nem válaszol megnyugtatóan a kritikára. Látható, hogy a bizottság véleménye szerint a román és a magyar kormánnyal való nyilvános konfliktus vállalása segített a legrosszabb kimenetel elkerülésében, amire az új keret épít is.
De vajon a következő Orbánok meg fogják-e kétszer gondolni, hogy ujjat húzzanak az unióval? A válasz egyáltalán nem magától értetődő. Egy alkotmány-Einstandra készülő kormány bekalkulálja az EU-val való konfrontációt, éppen ezért jó előre Brüsszel ellen próbálja hangolni a közvéleményt, csöppet sem zavartatva magát attól, hogy más EU-kormányok mit gondolnak. A »pellengérre állítás« olykor működhet, de potenciális szankciók hiányában ebben aligha reménykedhetünk úgy általában. És e tekintetben nem sok minden változik: új szankcióról nincs szó, és a 7. cikkely alkalmazása semmivel sem válik könnyebbé. A bizottság minden bizonnyal azzal kalkulál, hogy a jogállamot romboló kísérletek egyértelművé és nyilvánossá tétele, amelyeket a Velence Bizottság és egyéb tekintélyes EU-s jogi intézmények hitelesítenek, az Európai Tanácsot arra ösztönzik majd – a szerződés által említett »indoklással ellátott javaslattal« –, hogy vegye komolyan számításba a 7. cikk alkalmazását. Csakhogy mivel végső soron minden a 7. cikk alkalmazásán fog múlni, hiba volna hátradőlni és azzal áltatni magunkat, hogy a jogállam uniószerte védve lesz, a bizottságnak köszönhetően. Ehhez további tervek és tettek szükségesek.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
