„Nincs elég időm inni” – mondta egyik barátom a napokban. Ez a mondat nem jelenthetett mást, mint azt, hogy nincs ideje az elmélyült, társas italozásra és építő eszmecserékre. Enélkül meg tényleg semmi értelme.
„Az a jellemző, hogy futószalagon, kompakt formában vesszük magunkhoz a helyettesítő termékeket, amelyekkel a hiányérzetünket kívánjuk kielégíteni. A gyomron, a szíven, meg az idegrendszeren ezek is biztosan otthagyják a nyomaikat.
Az alkohollal csak azért vagyunk óvatosabbak, mert azonnali, és mérhető mellékhatásai vannak. Mondom óvatosabbak, de semmiképpen sem felnőttebbek. Tisztelet a kivételnek. Például az említett barátomnak. (...)
Az egyensúly kultúrájáról beszélek. A mértéktartó étkezésről, és a tudatos italozásról. A jelzők helyettesíthetők egymással. Ahogy van falánk és ínyenc, úgy van láncdohányos meg alkoholista, és az ezek ellentétét jelentő úriember is. Azonban nem igen tudjuk megnevezni.
A francia megkülönbözteti a gourmand-t és a gourmet-t, a mértékletesség és kifinomultság alapján, továbbá meg tudja nevezni a nagyivót is. A buveur lefedi mind az iszákost, mind a filozófus ivót. Számtalan festmény képezi az értelmezés tanulmányait.
Ezek szerint inni nem másodlagos dolog. Nem jég dupla viszkivel, ha Dallas, vagy ha névnap. A pótcselekvés ivás a romlottság, ami az alkoholizmus felé mutat. A megfontolt, ízekre épülő ivás viszont harmóniát teremt. A nyitott elmével ivás magától értetődően utasítja el a műanyag italokat. Ilyen módon inni ugyanolyan hasznos, mint horgászni, bélyeget gyűjteni, vagy töltött káposztát főzni. Akár befelé fordulva, akár jó társaságban óbégatva.
A kultúra másik fogalma a sommelier. A fogalom hallatán kételyekkel teli, inkább negatív érzés támad bennünk. Zavaros, finomkodó, érthetetlen kifejezések veszik körül az embert, aki sommelier-nek nevezi magát. Arról ismerhető fel, hogy simulékony, sok esetben középszerű borokat méltat, és az irányított piac szócsöve.
Ezért gúnyolódás céltáblája a sommelier. A tudományát illetően pedig olyan fogalomzavar a jellemző, amit komolyan kell venni. Mert a kóstolás igenis tudomány. Egészen pontosan egy egész szakma. Nem önmagáért való bravúr, amivel a kóstoló vakon képes felismerni a borokat, kiízlelve a fajtát és a terroirt, hanem az ízek rendszerezésének tudománya. Ezzel a tudással képes a sommelier étel és ital sorokat alkotni. Olyanokat, amikkel ki tudja emelni a feltálalt étel finomságait.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Érte is nyerték meg az ünnepi döntőt.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
A Tisza elnökének egyetlen pontot sem sikerült betartani.
Elismert orvosként mi sarkallta arra, hogy ringbe szálljon a politikában? Mit gondol a helyi egészségügyről? Mi a legnagyobb kihívás a pécsi régióban? Ezekről is kérdeztük a Fidesz pécsi jelöltjét az MCC rendezvényén.
