III. Káli-medencei borverseny

„1. Versenyre nevezett tételek zöme a 2013-as évjáratból származott. Ennek megfelelően a borok elsősorban primőrösek voltak, esetenként nyersességet mutattak. Másrészt ezek a minták még nem kerültek palackba – a termelők többségénél félek, nem is fognak – így a bizottság csupán egy pillanatfelvételt értékelhetett.

2. Megállapíthatjuk, hogy a szüreti időszakra lelassuló 2013-as évjárat a Káli-medencében is jó savakat, jó állagú és friss gyümölcsösségben gazdag borokat adott.

3. Általános borkezelési probléma volt a túlzó kénhasználat, amely rossz esetben minden erényét eltakarta a bornak. A kisebb termelők vélhetően rutinszerűen használják a ként, ahelyett, hogy méréseket végeznének.

4. A leggyakoribb hiba természetesen az oxidáció. Nincs új a nap alatt.

5. Több esetben lehetett higiéniai problémákból származó íz és illathibákkal találkozni. Egyik-másik esetben ezek régi, rosszul kezelt hordóknak köszönhetőek. Kár ilyesmivel elrontani az egész éves kemény munkát.

6. Néhány bor a kívánatosnál könnyebbnek találtatott, így még ha tiszta is volt, nem került közel az aranyéremhez. Ezek sejthetően magas hozam mellett készültek, amelyről több esetben a zöld tartományba csúszó sav is árulkodott.”