Amikor kiderült, hogy Magyarországra látogat, rendszeresen jártam hozzá. Minden szerdán találkoztunk, mielőtt lement volna a térre az általános kihallgatásra. A magánlakosztályának az ajtaja egy könyvtárteremre nyílt, ott kellett várnom rá. Az első alkalommal bemutatkoztam, hogy magyar jezsuita vagyok a Vatikáni Rádiónál. Térdet hajtottam, megcsókoltam a gyűrűjét. Volt is erről egy fényképem, amit hazahoztam, odaadtam apámnak. Ő azonban nem tette ki a falra, nem tetszett neki, hogy térdet hajtok egy ember előtt. Később hoztam egy másikat, amelyiken egyszerűen kezet fogunk, azt már kitette apám. Sok fényképem van a pápával, őrzöm őket. Néha viccelődött is. Amikor már jól ismertük egymást, egyszer például úgy jött be a szobába, hogy az ajtóban pukedlizett rám mosolyogva.”