„1. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működése mikor lesz átlátható a szülők, a tanulók, a pedagógusok, a társadalom számára? Ha érdeksérelem, hibás döntés vagy hatalommal visszaélés történik, hova fordulhatnak az érintettek?
2. A »nagysikerű« életpályamodell miért írja elő, ha nem díjazza a több szakos végzettséget?
3. Mikor hozzák nyilvánosságra a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tevékenységéről folytatott, Szabó Balázs miniszteri biztos által vezetett vizsgálat vizsgálati jelentését, és mikor szankcionálják a KLIK-et az abban feltárt súlyos mulasztásokért?
Erre érkezett meg nemrég a minisztérium a hivatalos válasza. De csak látszólag válaszoltak. Az első kérdésre kitérő válasz született, a másodikra téves válasz, a harmadikra: hallgatás. Összességében a semmitmondás magasiskolája. Úgy látszik a Fidesz-KDNP-s oktatásirányítás csak ebben jó. A semmitmondás mellett a válaszban sok a valószínűleg humorosnak szánt elem, pl.: »a korábbinál magasabb színvonalú, méltányos köznevelési intézményrendszerről« beszélnek, miközben a nemzetközi PISA-mérések bizonyítják, hogy a magyar diákok teljesítménye egyre csökken, és méltányosságról is képtelenség beszélni egy olyan rendszerben, amely az egyetemekre, főiskolákra való bejutás megnehezítésével, a középiskolai kapacitások leépítésével zárja el a nem-diplomás szülők gyerekei elől a társadalmi felemelkedés lehetőségét.
Belső »kontrollról« beszél a Minisztérium, de miféle belső kontroll az, amikor a hivatalban megy a pazarlás, de a sulikban minden krétáért küzdeni kell? Egyvalamit persze szigorúan ellenőriznek: még az iskolákban sem tűrik a demokráciát. A gimiben az iskolavezetés akadályozza a diákság önszerveződését, s azokat, akik ezt szívükön viselik, nem engedték ebben részt venni.”