„Említette, hogy hiányzó létrafokok vannak az ellátási rendszerben. Ön szerint milyen a tudatos szociálpolitika?
A hajléktalan ellátásra figyelő szociálpolitika fő feladata komplex: a lakhatás megoldása, a munkaerőpiacra való visszatérés ösztönzése és a közösségbe történő integrálás. Ezek nem magától értetődőek, hiszen az, aki egy idő után már csak arra képes, hogy azzal törődjön, hogy legyen mit ennie és legyen hol aludnia, az nem képes távlatokban gondolkodni. Ebből a beszűkült állapotból kell kivezetni őt a szakembereknek. Hiányzik ennek az állam által támogatott része, vagyis az, hogy az ilyenfajta helyzetben lévő emberekhez finanszírozza a szakembereket.
A munkából kiesett és a társadalom perifériájára jutott ember munkába visszaállítása is nagyon nagy feladat. Szükséges volna olyan »védett« munkaerőpiac kialakítása, ahol újra megtanulja az elesett, hogy képes dolgozni, ahol képessé teszik a konfliktusok kezelésére. Amennyiben erre nem fog jelentős összegeket áldozni a politika, akkor előbb-utóbb telítődik a rendszer és bedugul.
Lelki vonatkozásban mire van leginkább szüksége a nélkülözőnek?