Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Ők azok, akik jól meg tudták különböztetni az okos parasztot a buta paraszttól, a szorgalmas embert a lustától. Tudták, hogy egy faluban ki a sunyi karrierista, s ki az, aki a falujában (városában) élőknek jót akar.
„Szóvá teszem…
…a tavaszt. Micsoda tavasz lesz! Remélhetően sikeres, remélhetően egy új kezdet.
Tulajdonképpen minden tavasznak így indulunk, most ez mégis más. Természetesen a választás miatt. A politika olyan undort keltett a legtöbb emberben, hogy sokkal nagyobb azoknak a száma, akik távol akarnak maradni, mint azoké, akik szívesen elmennek szavazni.
Tulajdonképpen csupán egyetlen dolgon kell elgondolkozni, egy kérdést kell föltenni: jobban élünk – e most, mint négy éve? Mi az, ami miatt egyik, vagy másik politikai formációra adjuk szavazatunkat.
Az általam irányított Független Kisgazdapárt népmozgalmak egyesüléseiből keletkezett évtizedek alatt. 1908-tól 1930-ig alakult, átalakult, formálódott, csupa csupa értékes embert adva a nagypolitikának. A vidék, a paraszti világ »termelte ki« őket, mondhatni a kagylóhoz hasonlóan.
Ahogyan a kagylóba bekerülő homokszemcse kiváltja a gyöngyképződést, s csodásnál csodásabb igazgyöngyöket »izzad« ki magából, úgy izzadta ki magából a magyar nép azokat a politikusait, akik kisgazda színekben sok sikert hoztak a »fajtájuknak«, vagyis annak a közegnek, amelyiket képviselték a magyar országgyűlésben, a magyar kormányban, idehaza és külföldön. A legfontosabb tulajdonságuk a hitelességük volt. Ismerték azt a közeget, ahonnan jöttek. S ami ennél is fontosabb: nem felejtették el. Nem felejtették a paraszti világukat, a nehézségeket, a szenvedéseket. Ők azok, akik jól meg tudták különböztetni az okos parasztot a buta paraszttól, a szorgalmas embert a lustától. Tudták, hogy egy faluban ki a sunyi karrierista, s ki az, aki a falujában (városában) élőknek jót akar. Ki az, akinek öröm, ha látja fejlődni a falujában lakókat, s ki az, aki saját zsebre dolgozik.
A kisgazda társadalomba sokan befurakodtak olyanok, akik karriervágyból bárhová csatlakoztak, ahol valamivel többet lehet kapni, ez bizony csökkentette a hitelességet, de mindent összevéve itt, még mindig itt van a legtöbb az olyan felfogású emberből, akinél a 2x2 az négy, s nem kérdez vissza, hogy mennyi legyen.”