„Mi történt tehát 1919. március 21-én?
Károlyi biográfusa, Hajdu Tibor - Károlyi-életrajzáról itt olvasható a Kommentárban megjelent recenzióm - elég pontosan tudja rekonstruálni a magyar történelem legzavarosabb napjainak egyikét: a Vix-jegyzék - fontos tudatni, hogy Ferdinand Vix alezredes a postása, nem a fogalmazója volt ennek a jegyzéknek, úgyhogy a történelemkönyvekben helyesebb lenne antant-jegyzékről beszélni - okozta általános pánikban Károlyi úgy döntött, miután például Bethlen István sem tudott felmutatni alternatívát, akinek véleményét szintén kikérte, hogy maga köztársasági elnök marad, de egy tisztán szociáldemokratákból álló kormányt nevez ki bizalmasa, a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond miniszterelnökletével. Róla ugyanis nem feltételezte, hogy a proletárdiktatúra híve lesz. A szociáldemokrata kormány kinevezését az tette szükségessé, hogy egyetlen tömegpártként az MSZDP bírt a legnagyobb párttagsággal és erővel, és 1919 januárjára az ország működését már szinte csak a szakszervezetekkel lehetett organizálni. Nem véletlenül írt még a szelíd Tóth Árpád is a »Vörös Istenről«, vagy éppen a fiatalkorában kiköpött Zlatan Ibrahimovic-alterego Apponyi Albert egy akkori levelében baloldali »világprocesszusról«. Esetleg még felmerült, hogy Kunfi egy kommunista minisztert is vegyen be a kormányba, ezzel biztosítván az MSZDP-nek a KMP támogatását is. Károlyi háta mögött azonban az MSZDP vezetői megegyeztek a börtönben ülő Kun Bélával - őt más kommunista vezetőkkel Károlyi záratta börtönbe 1919. február 21-én - a két párt egyesüléséről és a Tanácsköztársaság kikiáltásáról.
Károlyi titkára, Kéri Pál pedig megfogalmazta a köztársasági elnök lemondó kiáltványát, Károlyi aláírását is ráhamisította. Legalábbis Károlyi azt állította utóbb memoárjában, hogy nem írta alá, és a háta mögött hirdették ki. »Mindezzel nem akarom azt állítani, hogy Károlyinak ne lett volna felelőssége a Tanácsköztársaság kikiáltásában és történetében. Felelőssége abban áll, hogy utólag nem tiltakozott, bizonyos barátságos gesztusokat is tett az új hatalom felé« – írja Hajdu.
De így legalább a Tanácsköztársaság a szén árának maximalizálásával végrehajthatta a magyar történelem első rezsicsökkentését.”