Mire jó a választási megfigyelés?

„A törvényesség őrei, a törvényes rend helyreállítói volnának a nemzetközi megfigyelők? Természetesen jelenlétük közvetve visszatartó erőként hathat a politikai verseny szabályait tiszteletben nem tartó választási résztvevőkre (bár ez egy kisebb missziónál még kevésbé valószínű). A misszió tevékenysége azonban semmiképpen sem irányulhat arra, hogy a konkrét választás menetébe beavatkozzon, a választási eredményeket megkérdőjelezze, vagy a megválasztott testület legitimitását kétségbe vonja. Az elsődleges cél a választási folyamat értékelése és a jövőbe mutató javaslatok megfogalmazása annak érdekében, hogy az adott állam a következő választásokra összhangba tudja hozni választási eljárását az EBESZ követelményeivel.

Hogy ez valóban megtörténik-e, az kizárólag az adott állam belátásán múlik. A 2010. évi magyarországi országgyűlési választások kapcsán megfogalmazott ajánlások nyomán a nemzetiségek parlamenti képviseletét törvény szabályozza, és egyszerűsödtek az igazolással szavazás szabályai is. Más ajánlások viszont süket fülekre találtak: nem lett engedékenyebb a szavazatok érvényességére vonatkozó szabály, nem kötelező a szavazófülke használata, és nem történt igazi elmozdulás a kampányfinanszírozás, a jogsértések esetére rendelkezésre álló szankciórendszer, továbbá a választási bizottságok delegált tagjainak kizárási szabályai ügyében sem. A 2014. évi jelentés feltehetően megismétli ezeket az ajánlásokat, de az új kampány- és választójogi szabályozás is számos olyan elemet tartalmaz, amely kritika tárgyát képezheti. A jelentésben írtak fontos szerepet kapnak, ha egyes választási jogviták Strasbourgban végződnek: az Emberi Jogok Európai Bírósága a választási eljárást kifogásoló panaszoknál rendszerint tényként fogadja el és a döntéshozatalkor figyelembe veszi az EBESZ megfigyelőinek megállapításait.”