„A nemzetiségi képviselet ténylegesen nem választás, csupán szavazás során jöhet létre, és a jelenlegi szabályok szerint még a nemzetiségi szavazás titkossága sem automatikus. A választási törvény értelmében a magukat nemzetiségi névjegyzékbe felvetető állampolgárok számára nem lesz érdemi választási lehetőség, a törvény ugyanis kizárólag az országos kisebbségi önkormányzatoknak engedi a listaállítást. Például egy német nemzetiségű lakosnak nem lesz lehetősége több német kisebbségi szervezet listája közül kiválasztani azt az egyet, amelyik szerinte a legalkalmasabb nemzetisége parlamenti képviseletére. Nemzetiségi képviselet helyett tehát pontosabb lenne az országos nemzetiségi önkormányzatok parlamenti képviseletéről beszélni – ami további problémákat vet fel, de erről később. Így nem történik más, mint hogy visszamegyünk harminc évet, és mint az átkosban a »választó« a Hazafias Népfrontra, úgy most a nemzetiségi szavazó is kizárólag egyetlen listára szavazhat. Szó nincs itt programok és jelöltek közötti versenyről és választásról – a választópolgárból így lesz ismét szavazógép.
Ezt a választási törvény egyébként megerősíti, amikor azt mondja: a nemzetiségi névjegyzékben szereplő állampolgár a saját nemzetiségének listájára szavazhat, amit az eljárási törvény úgy biztosít, hogy nemzetiségenként külön listás szavazólapokat kell legyártani. Ez a megoldás nemcsak a tényleges választás lehetőségét veszi el, de még a választások egyik legfontosabb alapelvét, a választások titkosságát is sértheti. Nézzünk egy példát: kérem felvételemet a szlovák nemzetiségi névjegyzékbe. A választás napján megkapom a választókerületemben érvényes egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapot, valamint a szlovák nemzetiségi listát. Ha a szavazókörömben én vagyok az egyetlen, aki a szlovák névjegyékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság azonnal tudni fogja, hogyan szavaztam, vagyis sérül a titkos választás elve.
Többen kritizálták azt a törvényi megoldást is, hogy aki a nemzetiségi névjegyzékbe kéri felvételét, vagyis nemzetisége listájára akar szavazni, az ezzel elveszíti a pártlistás szavazatát. Ez a szabály azonban rendben van: a választójog egyenlőségének elve nem teszi lehetővé, hogy valakinek két, míg másoknak csak egy listás szavazata legyen.”