Az új selyemút

„A kínai új év első külföldi miniszterelnökeként látogatott Pekingbe Orbán Viktor kormányfő, több miniszter és a jegybank elnöke. A fogadás időzítése több mint udvariasság a kínai partner részéről. Főként azután, hogy 2012-ben a magyar szocialisták inspirálta Tavares-jelentés ügyében egy méltatlan politikai támadást kellett a kormányfőnek semlegesítenie Strasbourgban, ezért halasztotta el kínai látogatását.

A tegnap véget ért csúcstalálkozó ideje egy másik szempontból is feltétlenül értékelendő: a fogadó Li Ko-csiang kormányfőnek diplomáciailag egyszerűbb lett volna egy, a magyar választások utáni időpont kiválasztása, mégsem ezt tette. A világ második legnagyobb gazdasági hatalma most úgy szavazott bizalmat Magyarországnak, hogy értékelte a 2010-ben indult keleti nyitást, amelynek első mérföldköve Ven Csia-pao korábbi kormányfő budapesti látogatása volt.

Az azóta eltelt időszak bizonyítja, hogy nem mosolydiplomáciáról és üres ígérgetésekről van szó, sokkal inkább annak értékeléséről, hogy a régióban hazánk elsőként ismerte fel az »új és fontos szövetségek« jelentőségét. Valószínűleg azt a gesztust viszonozták most Pekingben, hogy Magyarország az elsők között lépett rá arra a »sajátos« és »szokatlan« útra, amely ma már a legkevésbé sem számít annak. Az új gazdasági központok felemelkedéséhez való igazodás, és a változásokban rejlő lehetőségek kihasználása mára európai gyakorlattá vált, de elsőnek indulni mindig nehéz.”